Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Rövid életű volt az ország első „önazonossági” rendelete: a Mezőkövesd mellett fekvő, 3,5 ezer lakosú Mezőkeresztes önkormányzata még a helyi önazonosság védelméről szóló törvény július 1-jei hatályba lépése előtt, június 27-én, július 1-jei hatállyal megalkotta a maga rendeletét, amely elővásárlási jogot biztosít az önkormányzat részére, de – mint azt a 444.hu kiszúrta – augusztus elsejétől vissza is vonták.
Ami a visszavonás okát illeti, a 444.hu cikke emlékeztet: a múlt héten kiderült, hogy a megyei kormányhivatal törvényességi felülvizsgálatot indított a rendelet miatt, és a friss, hatályon kívül helyező rendeletből úgy tűnik, nem sikerült a törvényeknek megfelelő szabályt hoznia elsőre az önkormányzatnak. Ez alapján az is lehet, hogy később új szabályt alkot majd a képviselő-testület.
Nem Mezőkeresztes az egyetlen település, amely ilyen rendeletet hozott, többen is követték a példáját. Hasonlóan döntött Újlengyel képviselő-testülete is. A Heves megyei Pélyen pedig nem létesíthet lakcímet az, akit korábban erőszakos bűncselekmény miatt elítéltek, büntetőeljárás van ellene, vagy adótartozása van. Taktaharkányban pedig a betelepülést középfokú végzettséghez kötötték a helyi rendeletben.
A héten egyébként Magyar Péter a 80 napig tartó országjárásnak zalaegerszegi állomásán egy települési önazonossági törvénnyel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy egy esetleges kormányváltás esetén vissza fognak vonni több jogszabályt, köztük az önazonossági törvényt is. Úgy vélte, nem ez a törvény fogja megoldani a települések problémáit, hanem az, ha visszaadják az oktatási intézményeiket, az egészségügyi intézményeiket és a szociális intézményeiket.
