Az ingatlanvásárlást nehezíti, valós pozitív hatása viszont valószínűleg nem lesz a települések önazonosságát védeni hivatott szabályozásnak.
Sok tévhit van forgalomban a július 1-jén hatályba lépett, a települések úgynevezett önazonosságát védő törvény kapcsán, főként a helyi önkormányzatok és lakosok elővásárlási jogával kapcsolatban. A leggyakoribb tévedés az, hogy ezzel az önkormányzatok vagy a helyi tehetősek áron alul vehetik meg az eladásra bocsátott ingatlanokat, előbbi esetben a település vezetését vagy az azzal szoros kapcsolatot ápoló üzleti köröket hozva helyzetbe.
Bár az adásvételt akár több hónapra is megakaszthatja az elővásárlási folyamat, a mutyizás lehetőségét erősen korlátozza az, hogy az ingatlanért bejelentkező az eladó és a reménybeli vevő által kialkudottakkal azonos feltételekkel léphet az utóbbi helyébe. Ez tehát önmagában nem csökkenti az ingatlanok értékét, azonban maga a törvény szülte jogbizonytalanság kedvezőtlen folyamatokat indíthat.
Meglehet, a helyieknek valóban nem tetszik a gyarapodás, azonban
a törvénnyel kapcsolatban felmerülhet a szabad tulajdonszerzés jogának megsértése, így az új jogszabály alkotmányossági szempontból is aggályos.
Az pedig, hogy az adott település infrastruktúrája aránytalan terhelést kap, csak azért lehet komoly probléma, mert a több mint egy évtizede tartó rezsicsökkentés korában az önkormányzatoknak egyszerűen nincs pénzük arra, hogy a közműveket fejlesszék, bővítsék.
A nemzeti kisebbségek közötti feszültségek kiaknázását nevezik hamis zászlós hadműveletnek, régi eszköze ez az orosz/szovjet háborús eszköztárnak. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő véleménye.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.
