Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Augusztus 31-én, illetve szeptember elsején Tiencsinben 26 ország vezetője fog találkozni a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt fog venni. Oroszország és Kína is azt a célt tűzte ki a Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozója előtt, hogy a két ország kereskedelmét növeljék – írja a Reuters.
Ennek oka, hogy bár az orosz-ukrán háború kitörése után megugrott a kereskedelem a két ország között, sőt, 2024-ben rekordot is döntöttek, mivel ennek értéke 245 milliárd dollár volt, de 2025 első felében több mint 8 százalékos visszaesést tapasztaltak. Ennek legfőbb oka, hogy csökkent a kínai autók eladása Oroszországnak, míg a Kínának Moszkva kevesebb kőolajat adott el.
A szakértők szerint a mezőgazdaság és az energia területén lehetnének bővíteni a kereskedelmi kapcsolatokat.
Kína Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, és a Kreml teljes mértékben tudatában van annak, hogy gazdasága és hadereje is Pekingre támaszkodik – mindezt a Reuters orosz forrásai mondták. Ráadásul Kína adja Oroszország exportbevételeinek nagy részét és a Peking által szállított technológia kulcsfontosságú az orosz hadsereg számára.
„Nélkülük egyetlen rakétát sem tudtunk volna gyártani, nemhogy drónt, és az egész gazdaság már rég összeomlott volna” – mondta az egyik forrásuk.
Ha akarták volna, a háború már rég véget ért volna
– tette hozzá.
Arról is beszélt, hogy a nyilvánosságnak szánt nagy szavakon túl Kína nem úgy viselkedik Oroszországgal, mint egy igazi szövetséges. Néha csúsznak a kifizetések, olykor figyelmen kívül hagyják a kéréseket. Mivel Kína gazdasága körülbelül kilencszer nagyobb, mint Oroszországé, kétségtelen, hogy ki a domináns szereplő a kapcsolatban – olvasható a cikkben.
