A kormány sem boldog, hogy megduplázza a bankadót

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón (amelyet itt követtünk végig élőben) úgy fogalmazott: „nem boldogok attól, hogy emelni kell a banki extraprofitadót”, főleg azért, mert jelentős a magyar szereplők súlya a szektorban, a náluk lévő pénzből pedig leginkább hitelezniük kéne. Arra a kérdésre, hogyan oldja meg a kormány, hogy ne hárítsák át a bankok a terheket a lakosságra, Gulyás azt mondta: a pénzintézetek jelentős profitot értek el Magyarországon, a kormány pedig úgy gondolja, a többletterhet képesek vállalni.

Valójában a kormánynak nem sok lehetősége van ennek befolyásolására, hiszen a bankok nem „a bankadó áthárítása” tételen számolják el a költségeiket, hanem a különböző egyéb szolgáltatások árába építik be.

A Magyar Bankszövetség kedden közleményt adott ki annak nyomán, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendhagyó módon egy sajtóbeszélgetésen beszélt először a bankadó megduplázásáról. Mint írják, értetlenül állnak „az úgynevezett extraprofitadó tervezett emelése előtt, hiszen a pénzügyi közvetítőrendszer eddigi súlyos túladóztatásának következményei világosan látszanak Magyarország kedvezőtlen gazdasági mutatóin”. Az intézkedés bevezetésekor 18 százalékos irányadó kamatszint mostanra 6,5 százalékos szintre csökkent, ezzel az extraadó indokoltsága is megszűnt, ezért azt nem megemelni, hanem kivezetni kellene – értékelték Nagy Márton bejelentését.

Gulyás mindenesetre úgy fogalmazott: a verseny a legfontosabb garancia, hogy a bankok ne hárítsák át a megduplázott bankadót, de a folyamatokat a kormány és a GVH is figyelni fogja – fogalmazott.

Kamatstop, diákhitel, nyugdíj, védőpajzs

A kormány arról is döntött, hogy meghosszabbítják a kamatstopot és a diákhitel kamattámogatását is.

A 14. havi nyugdíj első egyheti részlete 170 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést, egy nyugdíjas átlagosan 65 ezer forintot fog kapni. A juttatást fokozatosan vezetik be, a fennmaradó részt a következő ciklusban folyósítják a tervek szerint. Jövőre 7850 milliárd forintot költenek nyugdíjakra.

Beszámolt arról is, hogy az „amerikai védőpajzsot”, amely egy eddig tisztázatlan megállapodás Donald Trump és Orbán Viktor között (és amelyről Lázár János szerdán azt mondta, hogy jelenleg csak „egy politikai mondás”), ha hitelként veszik igénybe, akkor azt egyelőre ismeretlen kamatok mellett tudják majd lehívni, erről ugyanis nem született megállapodás. Ugyanakkor ez nyilvános lesz a szerződéskötés pillanatában – ellentétben például azzal az egymilliárd eurós kínai hitellel, amely kondícióit a mai napig nem hozták nyilvánosságra, noha szeptemberben a Fővárosi Törvényszék úgy döntött, hogy az Államadósság Kezelő Központnak ki kell adnia a kölcsönszerződés részleteit, mert annak visszafizetése az adófizetőket terheli.

A moduláris erőművekről és a nukleáris fűtőanyagról szóló magyar–amerikai megállapodásokról úgy szólt: utóbbi rövid távon is éreztetni fogja hatását, a részleteiről viszont csak két-három év múlva várható pontos megállapodás.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kötötte az ebet a karóhoz az orosz kőolajipari vállalatokat érintő szankciók alóli mentesség kapcsán: bár Marco Rubio amerikai külügyminiszter világosan elmondta egy csütörtöki sajtótájékoztatón, hogy a mentesség egy évre szól, Gulyás szerint a tárgyalásokon egyértelműen elhangzott, hogy időkorlát nélküli a kedvezmény.

Gulyás arról is beszélt, hogy a költségvetés általános tartalékának zárolása és a költségvetési kiigazítás nyomán nem várható állami beruházások elhalasztása vagy felfüggesztése.

A Mol esetleges szerbiai cégvásárlásával kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, hogy a kormány mindig támogatta, hogy egy magyar cég régiós multi legyen, ebben pedig a Mol és az OTP kiemelkedő teljesítményt nyújt. A konkrét ügyletben azonban a Mol az illetékes.