Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a héten levelet küldött Raffaele Fitto uniós kohéziós biztosnak. Ebben arról ír, hogy az EDIHOP Plusz (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz) az ország legnagyobb kohéziós programja csaknem 6 milliárd eurós kerettel, mégis immár „közel egy éve” nem tudtak kifizetési kérelmeket benyújtani a bizottságnak. Navracsics felidézi, hogy a figyelmeztetési eljárást
egy korrupciós ügy indította el, amelyet szerinte a magyar hatóságok megfelelően feltártak.
A portfolio.hu-hoz eljutott levél szerint az ügyészség „kiterjedt vizsgálatot folytatott az ügyben, amely több helyszínen koordinált akciókhoz, letartóztatásokhoz és előzetes letartóztatásokhoz vezetett”, majd tavaly februárban vádemelés is történt.
A minisztériumokon átívelő bűnügy 2022. áprilisban robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le főként minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint az érintettek kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre. A Központi Nyomozó Főügyészség 54 ember ellen emelt vádat, köztük van Varga Mihály volt pénzügyminiszter, jelenlegi jegybankelnök tucatnyi korábbi beosztottja is. Osztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, egy főosztályvezető és egy volt helyettes államtitkár is érintett, letöltendő börtönbüntetést indítványoztak velük szemben. Többen már beismerték a vádakat, vállalva a börtönt és a vagyonelkobzást.
Navracsics úgy véli, hogy a határozott hatósági fellépés bizonyítja „a magyar intézményi és ellenőrzési rendszer megfelelő működését”. A miniszter a levélben hangsúlyozza továbbá, hogy a magyar fél „többlépcsős korrekciós és megelőző intézkedéscsomagot” vezetett be.
Azt is írja, hogy a bizottság elhanyagolható hibák miatt akadályozza még mindig a program forrásainak felhasználását. Konkrét példaként egy 76 ezer eurós bérköltség-elszámolást említ, amelyet egy kisvállalkozás nem kellően támasztott alá, ezért a teljes projekt elszámolhatatlanná vált.
A miniszter szerint a tapasztalatok alapján az uniós testület szolgálatai nem konstruktívan járnak el, hanem „akadályokat teremtenek, vagy akár akadályozzák” az uniós források magyarországi felhasználását. Emiatt
a magyar kormány bizalma a bizottság tisztességességébe, pártatlanságába és szakmai integritásába jelentősen megingott.
Navracsics nehezményezi, hogy a bizottság eljárást indított, amiért Magyarország a jogállamisági kifogások miatt zárolt RRF-ből (Helyreállítási Alap) a normál kohéziós programokba próbál átvinni projekteket. A bizottság szerint emiatt felmerül a tiltott kettős finanszírozás gyanúja – a miniszter szerint azonban erről szó sem lehet, hiszen az RRF-ből legfeljebb utólag, a projektek elkészülte után érkeznének kifizetések. A kormány ezért a bizottság eljárását „jogellenesnek” tartja, és úgy véli, hogy a kettős finanszírozás gyanúja „mesterséges”, inkább politikai, mint szakmai motivációjú.
