Tavaly októberben két és fél év fogházra ítélték a Pénzügyminisztériumon és a Miniszterelnökségen átívelő korrupciós botrány kulcsfiguráját, ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla döntése értelmében a bűncselekményből származó vagyont megtarthatja – írja a 24.hu.
H. Anita pályázatírót elsőfokon a fogház mellett 190 millió forint vagyonelkobzásra ítélték, az Ítélőtábla azonban a fellebbezés után arra a döntésre jutott, hogy a vádlott legális munkát is végzett, az abból származó jövedelem pedig nem különíthető el a korrupciós pénztől, ezért a vagyonelkobzás megállapítása téves volt.
Az indoklás szerint hiába bűncselekményből származó vagyonról van szó, az kétséget kizáró bizonyossággal nem számszerűsíthető, ezért a fenti összegekre (190 millió forint) tévesen rendelt el vagyonelkobzást az elsőfokú bíróság. Így a bűncselekményből származó vagyonát megtarthatja H. Anita, akivel szemben végül 475 ezer forint vagyonelkobzást állapítottak meg – írja a lap.
A közel 400 oldalas vádirat egyébként hosszasan sorolja azokat a több tízmillió forintos korrupciós összegeket, amelyeket a pályázatíró átvett és részben tovább osztott a főként európai uniós pályázatok sikeres befolyásolása után.
A lapnak Horváth Lóránt, az ügyvédkör elnöke arról beszélt, hogy jogi értelemben nem lehet vitatni az Ítélőtábla döntését. Meglátása szerint a dolgot lehetett volna tisztázni, ha az illegálisan vagyonra vonatkozóan bizonyítást folytatnak le, erre azonban a vádalku (hivatalosan az ügyészséggel kötött egyezség) nem ad lehetőséget.
A 24.hu megkereste a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF), amely válaszában jelezte, hogy a korrupciós bűncselekmények kapcsán jogtalan előnyként kifizetett, illetve átvett összegek eredetét és sorsát vizsgálták. Ugyanakkor az Ítélőtábla döntéséből az tűnik ki, hogy ez a vizsgálat nem volt maradéktalanul sikeres – teszi hozzá a lap.
Annak sem lett következménye, hogy H. Anita, amikor először tett vallomást, akkor hazudott a vagyonáról, annak egy részét eltitkolta.
A minisztériumokon átívelő bűnügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le főként minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a tisztviselők kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre. A KNYF 54 ember ellen emelt vádat, köztük Varga Mihály volt pénzügyminiszter (azóta jegybankelnök) tucatnyi korábbi beosztottjával szemben – osztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek, egy főosztályvezető és egy volt helyettes államtitkár is érintett – letöltendő börtönbüntetést indítványoztak. Többen már be is ismerték a vádakat, vállalva a börtönt és a vagyonelkobzást.
Nyitóképünk illusztráció, fotó: Reviczky Zsolt
