Az Indexnek adott interjúban értékelte az évet Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter megpróbálta megmagyarázni, miért nem vett az ország repülőrajtot: szerinte az a 3 és 6 százalék közötti növekedési ígéret, amivel a kormány elindította 2025-öt, „nem légből kapott szám volt”. A magyar gazdaság képes erre, a belső folyamatok nagyjából 2 százalékponttal emelik a GDP-t, csak a német gazdaság gyengélkedése, az elmaradó beruházások és a kapacitástöbblet ugyanennyivel lehúzza. A pozitív fordulat inkább 2026-ban jöhet Németországban, akkor pedig nálunk is – fejtegette.
Az NGM évek óta olyan növekedési számokat mond, amelyek végül nem teljesülnek. A kérdésre, hogy ez nem okoz-e hitelességi problémát, azt válaszolta a miniszter:
Ez az ellenzéki nyilvánosság által gerjesztett balhé.
Szerinte mindenki más is ugyanarra a pályára számított, „ezek nem jöttek be, de nem azért, mert a kormány rosszul számolt, hanem mert olyan külső feltételek nem teljesültek, amelyekre mindenki épített”.
A kormány azt ígérte, hogy 2025 az áttörés éve lesz, hogy Magyarország sikeres lesz – amikor ezzel szembesítették a minisztert, ő azt válaszolta: „De szerintem a siker ebben az időszakban mást jelentett”. Úgy érzi, hogy „ez egy nehéz korszak, de szerintem a maximumot hoztuk ki belőle”.
A felvetésre, hogy nem sikerült átalakítani a gazdaságunk szerkezetét, még mindig erősen kitett Magyarország a német gazdaságnak és a járműiparnak, azt mondta, „a gazdaságstratégia iránya jó volt, ennek beérése csupán időzítési kérdés, ugyanakkor a fókuszt át kell helyezni ezekre az új ágazatokra és kitörési pontokra”.
És hogy mit érez ebből a lakosság? „Lehet, hogy más országokban a GDP gyorsabban nő, de a reálbérek és a reáljövedelmek növekedése tekintetében Magyarország kiemelkedően teljesít” – mondta a miniszter. Azt nem tudni, hogy ez alacsony növekedés mellett meddig fenntartható, ezért is kellene már beindulnia a külső keresletnek.
Megkérdezték arról is, mi a helyzet azzal az amerikai védőpajzzsal, amit büszkén hirdetett a kormány, majd Donald Trump azt mondta, hogy ő nem adott ilyet, csak Orbán Viktor kérte. Nagy Márton azt állítja, a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök megállapodott a védőpajzs kidolgozásáról, ez azonban nem egyetlen konkrét eszköz, hanem több elemből áll. A swapline lehetőségét, amelyről sok szó volt, vizsgálják, vámszövetség és fejlesztési hitelezés van az asztalon.
Ami pedig az EU-t illeti, Nagy Márton szerint „a viszony rendeződni fog, amint megnyerjük a választást. Ennyire egyszerű. Ezek a pénzek a mi pénzeink, Magyarországnak járnak, és meg is fogjuk őket szerezni. Az, hogy időről-időre megjelennek olyan állítások, hogy tavaly elvesztettünk egymilliárd eurót, idén is elveszítünk, nem igaz. Ezeket a forrásokat az Európai Unió végül mind oda fogja adni.”
A miniszter újra beszélt arról, hogy ha az inflációt nézzük, „akkor ebből a szempontból a kamatcsökkentés lehetősége megnyílt”. A kormány ezt már korábban is így látta, „de ha a jegybank óvatosabb, akkor azt mondom, jobb később, mint soha”. Szerinte hosszabb távon a költségvetés stabilitását magasabb növekedéssel és alacsonyabb kamatokkal lehet biztosítani. „Ezért lenne fontos, hogy a jegybanki kamatszint csökkenjen. A jegybank láthatóan nemcsak az árfolyam stabilitására törekszik, hanem a forint erősítésére is. A forint erősödése nem egyenlő az árfolyam stabilitásával. Ez a jegybank döntése és felelőssége: neki kell mérlegelnie, hogy ennek mi az ára, és meddig fenntartható.”
