Nem akarnak lemondani a zöldenergiáról, de úgy érzik, nyitottnak kell lenni.
Miközben Donald Trump még mindig nem tett le arról, hogy megszerezze a Dániához tartozó Grönlandot, a dán éghajlat- és energiaügyi minisztérium bejelentette, hogy az 1985 óta fennálló nukleárisenergia-tilalmat feloldva kis méretű, moduláris atomerőműveket épít.
A közleményben Lars Aagaard, a tárca vezetője azzal indokolta a döntést, hogy bár a Napból és a szélből származó zöldenergia a jelenben és a jövőben is alapvető eleme marad Dánia energiaellátásának, de azt is látni kell, hogy továbbra sem lehet elegendő önmagában.
A miniszter szerint Dániának nyitottnak kell lennie annak vizsgálatára, hogy más technológiák is biztosíthatnak-e számára zöldenergiát a jövőben, és erre a kis moduláris atomreaktorok is lehetőséget adhatnak.
Megkezdődhet a kis moduláris nukleáris erőművek hazai bevezetéséhez szükséges előkészítő munka, miután megállapodtak egy amerikai technológiát közvetítő céggel. Ezt szerdán jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter. Ilyen erőmű még sehol nem épült, de akinek a térségbeli képviselőjével most megállapodást sikerült kötni, már legalább rendelkezik telepítési engedéllyel egy blokkra – Kanadában.
A közleményben kiemelték, hogy a dán kormány a szakpolitikai döntés meghozatala előtt további információkat gyűjt a szabályozási folyamatokról, a biztonsági kérdésekről, a radioaktív hulladékok kezeléséről és a mindezekhez szükséges szakértelemről, valamint a felmerülő költségekről is.
A dán parlament tavaly, az év elején döntött arról, hogy el kell kezdeni annak vizsgálatát, miként lehetne energiaforrásként alkalmazni az új nukleáris technológiákat.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2024-es adatai szerint Dánia villamosenergia-termelésének 58 százaléka a szélenergiából származik, míg a bioüzemanyagok részesedése 18, a napenergiáé 11, a hulladékokból és a szénből származó energiáé pedig 5-5 százalék, írja az MTI.
Nyitókép: A CopenHill hulladékégető erőműre Koppenhágában, AFP
