Már február végén is alacsonyabb volt Magyarország biztonsági olajtartalékának szintje, mint 2015 januárja óta bármikor, és ez a negatív rekord valószínűleg még hosszabb távú lenne, ha a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) honlapja korábbi adatokat is elérhetővé tenne, írja a G7.
Az ok természetesen az, hogy január végén egy orosz támadás megrongálta a Barátság olajvezetéket az ukrajnai Brodi városánál, melyen így január 27. óta nem érkezett olaj a Mol finomítóiba. Az olajtársaság saját készletei február közepére elfogytak, emiatt fel kellett szabadítani Magyarország stratégiai olajkészletéből negyedmillió tonnát, az akkori készlet kb. 40 százalékát.
Félő, hogy a „védett benzinár” bevezetése öngyilkos manőver, bár jó eséllyel csak a választás után bosszulja meg magát. Az osztogatás végeztével le kell majd venni az ársapkát az üzemanyagokról, különben ellátási válság jön – épp mint négy évvel ezelőtt. A piacokon akkor is ugyanaz történt, mint most, csak éppen a helyzet nehezebb, mint 2022-ben. Egy új kormánnyal gyorsabb lenne a kilábalás?
Február 28-ra a készlet 487 ezer tonnára apadt, egyetlen hónap alatt 140 ezer tonnával, azaz közel negyedével csökkent a készlet. Tavaly októberben ugyanis még több mint 770 ezer tonnányi mobil készlet volt, aminek azóta az 50 százaléka fogyott el. Amióta az MSZKSZ vezeti az adatokat, csak 2015 és 2016 fordulóján fordult elő, hogy félmillió tonna alá csökkent a tartalék, de a jelenleginél akkor is magasabb volt a készletszint.
A kormány az olajkészletek felszabadítása után márciusban a gázolaj- és benzintartalékot is elérhetővé tette. Ez előbbi esetében 610, utóbbi esetében 352 millió litert jelent (515, illetve 262 ezer tonnát). Mivel itt nem a teljes mennyiség esik ki, mint a Barátságon érkező nyersolaj esetében, csak az import, így havi szinten benzinből 40, gázolajból 80 millió liter lehet a hiány, és ennyivel apadhat a készlet is, írja a G7.
A Brent hordónkénti ára hajnalban több mint 106 dollár volt.
Nemcsak a Barátság kiesése hat rosszul a magyar olajellátásra, hanem természetesen az is, hogy az USA és Izrael csapásaira Irán azzal is válaszolt, hogy szinte teljesen lezárta a Hormuzi-szorost melyen békeidőben a globális olajellátás mintegy ötöde halad át (de ez mások mellett az öböl-menti cseppfolyósított földgáz fontos vízi útvonala is).
A majdnem teljes blokád miatt (az Iránnal nem ellenséges India például a minap szabadon átküldhetett a szoroson két tankert) pár nap alatt óriásit emelkedtek a nyersolaj-árak, mely hatására meglódultak a gázolaj- és benzinárak is, melyekre a kormány a korábbi árstopot felmelegítve „védett árakat” vezetett be, noha a nagyon hasonló, korábbi miatt akkoriban az összeomlás szélére került a hazai üzemanyagpiac.
Az elemző szerint Trump úgy elszámolta magát Iránban, ahogy Hitler a Szovjetunióban és Putyin Ukrajnában.