A csütörtökön késő este megjelent Magyar Közlöny szerint a kormány újabb 93 milliárd forintot csoportosított át az Energiaügyi Minisztérium költségvetésében „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadásokra”.
A Központi Maradványelszámolási Alapból 103 milliárdot vettek ki, amelyből 76 milliárd megy a mohácsi Duna-híd kapcsolódó úthálózatának kivitelezésére. Ezen a nemzetközi összehasonlításban is nagyon drága hídon a megvalósíthatósági tanulmány szerint alig pár jármű fog járni, ehhez képest nem a tanulmányban tervezett kétszer egy sávval, hanem kétszer két sávval építi Szíjj László Fidesz-közeli nagyvállalkozó Duna Aszfaltja.
Az építést 2023-ban jelentették be, akkor 300 milliárd forintos költségről volt szó, de aztán ez többször nőtt, felmentést kapott a beruházási korlátozások alól, és most újabb 76 milliárd jut az utakra. Nem látszik a folyamat vége.
A maradványalapból kapott még a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer 3,6 milliárdot, a büntetés-végrehajtás 8,1 milliárdot, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 3,9 milliárdot, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 3,8 milliárdot. Turisztikai fejlesztési feladatokra jut 2,5 milliárd többlet az eredetileg tervezetthez képest. A Honvédség 20 milliárddal több pénzből gazdálkodhat, amit a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó állami cégektől vettek el. A közfeladatot ellátó munkavállalók otthontámogatására két részletben 2,7 milliárd forintot adtak a költségvetési intézményeknek.
Újabb egyedi osztogatás is kezdődött. A kőszegi tanuszodára 2027-2028-ban 1,9 milliárd forintot lehet majd költeni, ha az akkori kormány és az akkori Országgyűlés is így gondolja. A tiszafüredi tanuszoda további előkészítéséhez és megvalósításához 3,3 milliárdot utaltak ki, az ingatlant ehhez állami tulajdonba kell venni.
A jövő évi büdzséből mehet 400 millió forint a zalaegerszegi mentőállomás ideiglenes elhelyezésére a Dr.Jancsó Benedek u 1-ben, és 645 millió a Karcagi Szakképzési Centrum Mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium épületének felújítására. Kisvárda önkormányzata viszont már az idei központi keretből kap külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül, vissza nem térítendő egyedi támogatásként 325 milliót „működőképességének megőrzése és feladatainak ellátása” érdekében (az ilyenkor nem derül ki, hogy egyébként mi veszélyezteti a város működőképességét), valamint Lengyeltóti 200 milliót a mentőállomás fejlesztés előkészítésére és megvalósítására.
A kormány kiemelt beruházásnak nyilvánította egy gyártóüzem és napelempark építését Sárvár külterületén, és szokás szerint meghatározta az általános szabályoktól független méreteket, például azt, hogy a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 30 százalék lehet, a legnagyobb épületmagasság pedig 28 méter, ahol a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság 30 méter, azonban technológiához kötött speciális építmények, különösen tornyok, szárítók, tárolók, automata magasraktár esetén a legnagyobb épületmagasság legfeljebb 40 méter.
Arról is döntött a kormány, hogy „a 2025. év aszályvédelemben elért sikereire tekintettel a 2026. évben várható csapadékhiány miatt aszályveszélyhelyzetet hirdet a hazai mezőgazdasági termelés versenyképességének megőrzése és a mezőgazdasági termék- és az élelmiszerár elviselhető szinten tartása érdekében”. Ezért Aszályvédelmi Operatív Törzset hozott létre Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára vezetésével.
Mivel Orosházán a 2025 júliusában kialakult vihar „olyan súlyos károkat okozott az ott található kertészetekben, amely állami segítség nélkül ellehetetlenítené a mezőgazdasági termelőket”, a falugazdász által igazolt kár után támogatást igényelhetnek legfeljebb a termesztő berendezésben keletkezett kár összegének 80 százalékáig, de legalább 10 ezer forint összegben. A kérelmeket május 15. és 30. között lehet benyújtani, a kiosztható keretösszeg 130 millió forint.
Nyitókép: HVG / Kriza Márton
