Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az új dunai átkelő a tervek szerint 2031-re készül el.
A kormány a csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent határozatával felmentést adott a mohácsi híddal kapcsolatos beruházásnak a korlátozó intézkedések alól.
A határozat szerint 2024 és 2031 között összesen 389,3 milliárd forintot lehet költeni a „Mohácsi Duna-híd és kapcsolódó úthálózat építése” projektre, de a megvalósítással kapcsolatos teljesítés csak 2025-től kezdődően merülhet fel, bár kétmilliárdot már az idei költségvetésből is adnak az előkészítésre.
A kormány még egy kivételt tett a beruházások visszafogása alól: egyetért az M49 gyorsforgalmi út Ököritófülpös – Csenger (országhatár) közötti szakasz (Kocsord mérnökségi teleppel együtt) megvalósításával és a Szamossályi M49 gyorsforgalmi útba (új Szamos folyó híddal) történő bekötésének tervezésével, kiviteli terv szinttel bezárólag. Erre 2028-ig 190 milliárd forintot szánnak, szintén úgy, hogy érdemi kiadás csak jövőre merüljön fel.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
Ezúttal üres volt a csomagtartó.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
Az okok most egyértelműek.
Rendkívül értékes lehet.
A kórtermek jelentős része nem hűtött Magyarországon, a betegek elviselhetetlen melegre panaszkodnak.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.