A magyar bankrendszer az elmúlt években a stabilitás egyik alapja volt – mondta Varga Mihály a Portfolio Hitelezés 2026 című konferenciáján. A jegybankelnök azzal kezdte az előadását: a világgazdaságot törékeny helyzetben érte az újabb nyersanyagpiaci válság. Nem úgy tűnik, mintha az energiaárak nagyon gyorsan visszamennének az iráni háború előtti szintre, így aztán erre az évre a GDP-növekedési várakozások csökkentek, az inflációs kilátások romlottak szerte a világon. Sőt, Varga szerint ezek az előrejelzések még csak nem is a legrosszabb lehetséges forgatókönyvekkel számolnak.
A helyzet most egészen más, mint 2022-ben – folytatta. A magyar gazdaság most szerinte erősebb, mint négy éve volt – ezt az állítását arra alapozta, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege kedvezőbb most –, a külső inflációs nyomás is kisebb, a magyar infláció is alacsonyabb szinten van, és a jegybanki tartalék is nagyobb.
HVG / Veres Viktor
A kormányváltást és a napokon belül hivatalba lépő kormány feladatait nem nagyon bolygatta Varga. Annyit mondott a jövőképről, hogy a kormányzati kiadások emelkedése miatt az elsődleges hiány már tavaly is nőtt, és idén még tovább nőhet, és az infláció alakulásában is fontos lesz az új kormány teljesítménye az iráni háború mellett. A másik, igencsak aktuális MNB-közeli ügyről, a jegybank alapítványainak botrányáról ezúttal egy szót sem ejtett.
A bankok helyzete erős, bőven tudnának hitelt kínálni még, de sem a háztartások, sem a cégek hitelkereslete nem erős – mondta az MNB elnöke. A magyar bankrendszer a mostani állapotában akár 40 ezer milliárd forint hitel kihelyezésére is képes lehet, ha a hitelezési igények megemelkednének, akkor ezt a rendszer finanszírozni tudja.
A lakosság nem nagyon mer hitelt felvenni. A lakossági hitelek állománya viszonylag kicsi az EU-átlaghoz és a régióhoz képest is, pedig az államilag támogatott hitelek már a teljes lakossági állomány 35 százalékát teszik ki. Varga szerint ennek az oka az, hogy a 2008-as válság miatt sokan félnek a hiteltől – arra már nem tért ki, hogy a 18 évvel ezelőtti krízis szintén érintette a többi országot is.
A vállalatok hitelállománya a régiós átlag körül alakul, de az államilag támogatott hitelek aránya itt is magas. Azonban az MNB azt is kimutatta, hogy nagyjából ugyanazok a cégek vesznek fel újabb, állami támogatású hitelt, amelyek már korábban is hitelt kértek – Varga talányosan azzal zárta le ezt a témát, hogy van elképzelése, mi okozza ezt, és szívesen megosztja majd az új kormánnyal. Van egy 30 ezer cégből álló kör, amely nem vett fel hitelt mostanában, itt lehet még növekedés.
HVG / Veres Viktor
Arra is kitért, hogy 2008 óta közel háromszorosára nőttek a magyar banki díjak. Ez nagyrészt három tényezőnek tudható be: a tranzakciós díjat megemelte a kormány, a bankok áthárították azt az ügyfelekre, majd inflációkövető díjemelések is jöttek. Kitért arra is, hogy a 2024-es 42 milliárdról 27 milliárd forintra csökkent a banki csalásokban elvitt összeg.
A bankok versenyképességében és költséghatékonyságában viszont van még tér a fejlődésre. A magyar bankszektornak kihívást jelent a külföldi szereplők megjelenése – folytatta. „Reményeink szerint a bankrendszert egy attraktívabb szolgáltatás felé viszik majd el” – mondta a Revolut és a többi külföldi szereplő érkezéséről Varga.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
