A magyar adórendszer unortodoxnak tekinthető Közép- és Kelet-Európában – foglalta össze a Forvis Mazars 2026-os összehasonlító adóbrosúrájának eredményeit H. Nagy Dániel, a tanácsadócég partnere. Magyarországon az általános forgalmi adó (áfa) és a fogyasztási adók általában extrém magasnak tekinthetők, ugyanakkor régiós összehasonlításban a vállalati nyereségadó, a társasági adó kulcsa alacsonynak számít.
A 27 százalékos magyar alap áfakulcs világbajnok, csak a horvát 25 százalékos ráta ér a közelébe.
Kuriózum a szektoriális különadók nagy szerepe az adórendszerben – a pandémiás válság idején több ország is nyúlt ilyen eszközökhöz, de másutt ezeket nagyrészt kivezették. Magyarországon is kivezettek több különadót, másokat azonban (pl. banki és kiskereskedelmi sarc) nem. Egyelőre kérdés, hogy a kormányra lépő Tisza Párt mihez kezd majd ezekkel.
Magyarországon 41 százalék a keresetek adóelvonása
A bérek adóterhelése átlagosnak tekinthető a visegrádi országok körét tekintve. A tágabb régiót nézve a hazai 41 százalékos adóelvonás (adóék) inkább magasnak számít – ez a 10. legmagasabb mérték a tágabban értelmezett régióban (egy gyerektelen, átlagbért kereső munkavállalót nézve). Mivel a jövedelemadó (szja) Magyarországon egykulcsos, ez nem csak az átlagfizetés szintjére, hanem minden kereseti szintre igaz.
A személyi jövedelemadóztatásban egyébként két csoportra oszthatóak az országok: amelyek egykulcsos, és amelyek többkulcsos, a magasabb kereseteket jobban adóztató progresszív rendszert alkalmaznak. Az egykulcsos rendszer inkább a balkáni országokra jellemző, és jellemzően alacsonyabbak a kulcsok, mint a magyarországi 15 százalék. A progresszív rendszert alkalmazó országok körében nagy szórás látható annak tekintetében, hogy mekkorák a kulcsok, és azok milyen kereseti szinteknél lépnek életbe. Összességében elmondható, hogy a német, szlovén osztrák adóék a legmagasabb, Magyarország Csehországgal, Litvániával, Horvátországgal áll egy szinten.
Szintén két csoportra oszthatóak az országok annak tekintetében, hogy a járulékokat illetően a munkáltatókra vagy a munkavállalókra telepítenek nagyobb terhelést. Magyarországon a munkáltatók terhelése (a szociális hozzájárulási adó, szocho) alacsony, míg a munkavállalók által a bruttó bérükből fizetett társadalombiztosítási járulék magas.
Molnár Zsófia
A magyar családi adózás valóban extrém kedvező
Magasabb jövedelmi szinteket (az átlagkereset kétszeresét) vizsgálva változik a kép, Magyarországon az egykulcsos szja miatt marad 41 százalék az adóék, ám a progresszív jövedelemadóztatást alkalmazó országokban magasabbnak adódik, Ausztriában például már 50 százalék feletti.
A gyermekek megléte és száma több országban befolyásolja a munkavállalók adóterhelését, így drasztikusan más az országok közti sorrend. Magyarországon egy átlagbért kereső, háromgyerekes munkavállaló adóéke mindössze 17,8 százalék, ami régiós szinten a harmadik legkedvezőbb mérték.
A gyermektelen munkavállalókhoz képest az adóék 23,4 százalékponttal kisebb, ami a legnagyobb különbség a vizsgált országok körében.
Egy, az átlagbér kétszeresét kereső, háromgyerekes munkavállaló adóterhelése Magyarországon 29 százalék, ami még mindig nagyon kedvező érték. Fontos megjegyezni, hogy az összehasonlítás készítése során a szakemberek a többgyerekes anyák és a 25 alattiak szja-mentességét ráadásul nem vették figyelembe, mivel az összehasonlíthatatlan eredményeket produkált volna más országokhoz képest.
AFP / BSIP / Jessica Bordeau
Ausztria utolérése még messze van
A minimálbéreket és az átlagkereseteket euróban számolva egészen szélsőséges értékek adódnak, Németországban és Ausztriában összehasonlíthatatlanul magasabbak a fizetések, mint másutt a régióban. Az osztrák és a német minimálbér magasabb, mint akár a negyedik helyezett Litvánia átlagkeresete.
A magyar minimálbér és átlagkereset (384 forintos euróárfolyamon számolva) valamivel magasabb, mint a román bérek, és valamivel kisebb, mint a litván vagy cseh fizetések.
Ennél sokkal érdekesebb, hogy az adott országban mennyit érnek az ottani fizetések, tehát mekkora a vásárlóerejük. A fizetéseket a (legfrissebb, 2024-es) vásárlóerőparitás-indexekkel korrigálva
Magyarország a középmezőny elején helyezkedik el, megelőzve mások mellett Romániát és Szlovákiát, lemaradva ugyanakkor Csehországtól és Lengyelországtól.
Németország és Ausztria megint csak más világ, a második helyezett Németország minimálbérének vásárlóértéke nagyobb, mint a harmadik helyezett Lengyelország átlagkeresetéé.
Nem lehet csak csökkenteni az adókat
Az adórendszer jövőjét illetően sok a kérdőjel, hiszen a kormányra lépő Tisza Párt konkrét intézkedései és azok ütemezése nem ismert.
H. Nagy Dániel úgy véli, hogy a Tisza változatlanul fogja tartani a jelenlegi adókedvezményeket és adómentességeket a jövedelemadózásban, egy jelentős átalakításhoz alighanem hiányzik a politikai tőke. Holott a költségvetés bevételi oldala jelentős kiesést fog elszenvedni, ha a kétgyerekes anyák szja-mentessége a 40 év feletti korcsoportokra is kiterjed. Közben a Tisza adójóváírás bevezetésével szja-csökkentést ígért a közepes (medián) bér alatt kereső minden munkavállalónak.
https://hvg.hu/360/20260506_tisza-kapitany-szja-jovedelemado-csokkentes-kinek-mennyi-az-annyi-negativ-adozas
A párt programjában áfa-csökkentés is szerepel, de deklaráltan csak a termékek szűk körét illetően, például több élelmiszer tartozna 5 százalékos, kedvezményes kulcs alá. Egy nagyobb léptékű áfacsökkentésre ugyanakkor ha volna is szándék, nincsen költségvetési mozgástér H. Nagy Dániel szerint.
Az adóbevétel-kiesést valamelyest kompenzálhatja a párt választási programjában szereplő vagyonadó, bár azzal kapcsolatban sok a kérdőjel. A szakértő szerint az új kormánypártnak elsősorban a vállalati nyereségadó (társasági adó) terén lehet tere a bevételek növelésére, a hazai 9 százalékos általános kulcs különösen a szűkebb régiót tekintve alacsonynak számít.
