Kétnapos tárgyalásra érkezett Brüsszelbe Magyar Péter miniszterelnök, aki a közösségi oldalán megjelent videójában arról beszélt, hogy csütörtök délután előbb a NATO főtitkárával, Mark Ruttéval, aztán a belga kormányfővel, Bart De Weverrel találkozik, pénteken pedig az Európai Bizottság (EB) elnökével, Ursula von der Leyennel egyeztet majd.
A miniszterelnököt elkísérte Brüsszelbe Kármán András pénzügy-, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási, valamint Orbán Anita külügyminiszter is. A látogatás legfontosabb témájának az uniós források helyzetét nevezte, a miniszterek azért tartottak vele, hogy előkészítő tárgyalásokat folytassanak, „hogy holnap már csak néhány nyitott kérdést kelljen nekem rendeznem az Európai Bizottság elnökével”.
Emlékeztetett, hogy a Tisza Párt egyik legfőbb vállalása a kampányban az EU-s források hazahozatala volt, amelyeket egyedül Magyarország nem kapott még meg „a leköszönő kormány korrupciója és a jogállam leépítése miatt”. Ugyancsak fontos vállalásuk volt ezzel párhuzamosan a korrupcióellenes küzdelem is – mondta, majd megerősítette:
rövidesen benyújtja Von der Leyennek és az Európai Tanács elnökének Magyarország csatlakozási szándékát az Európai Ügyészséghez.
Arról is beszélt videójában Magyar, hogy az Orbán-kormány hazudott, amikor azt állította, azért nem érkeznek az uniós pénzek, „mert ők egyedül ellenállnak a birodalmi törekvéseknek. Gender, háború, Ukrajna, sok mindent hallottunk.” Ehhez képest ők két-három hete tárgyalnak, de ezek a kérdések egyszer sem merültek fel az egyeztetések során. Annál több szó esett a korrupcióellenes küzdelemről.
„Vannak még nyitott kérdések, de alapvetően rengeteg fontos ügyben leütöttük a megállapodásunkat. Ilyenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok” – mondta, hozzátéve: közép- és hosszú távon ennek a rendszernek a teljes megszüntetése és átalakítása a cél. Nem az, hogy a magyar egyetemek állami gyámság alá kerüljenek, hanem hogy átlátható finanszírozási struktúrában működhessenek, fejlődhessenek.
Az Integritás Hatóság (IH) jogköreinek bővítéséről is szót ejtett. „Semmilyen ellentét nincsen az európai intézmények és a magyar kormány között abban a tekintetben, hogy a korrupció minden formája ellen a lehető legszigorúbban fel kell lépni, sőt mindent el kell követni, hogy meg tudjuk előzni az esetleges korrupciós cselekményeket” – mondta. Jelezte: hozzájárulnak az IH jogköreinek bővítéséhez, olyan módosítási javaslatokat azonban nem tudnak elfogadni, amelyek esetleg szembe mennének a magyar alkotmányos berendezkedéssel. Szerinte az EB meg fogja ezt érteni.
https://hvg.hu/eurologus/20260526_unios-forrasok-europai-bizottsag-magyar-peter-ursula-von-der-leyen
Azt mondta, több további, kisebb nyitott kérdés is van még, közülük a vagyonnyilatkozatokét említette. Megismételte, hogy ezek rendszerét szigorítják: „szigorúbb következményei lesznek annak, ha valaki hamis vagyonnyilatkozatot ad le, el akar takarni valamit” – ilyen esetben kétéves börtönbüntetéssel lesz sújtható.
Az uniós pénzekről azt mondta, hozzájárulnak majd Magyarország gazdaságának újraindításához. Egy részüket már megvalósult projektek utólagos finanszírozására lehet felhasználni, így ezek költségvetési mozgásteret biztosítanak majd a kormánynak. Több mint egymilliárd eurót az elektromos infrastruktúra fejlesztésére szánnak, ez pedig végső soron jelentősen csökkentheti az elektromos energia árát a vállalatok számára. Közlekedésfejlesztésre is jelentős forrásokat kaphat az ország, emellett a kohéziós források sorsa és a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítésének kérdése is részét képezi a tárgyalásoknak.
Magyar hangsúlyozta: bármilyen megállapodás is születik pénteken az EB-vel, a munka nem áll meg, hiszen a pénzek lehívásához szükséges jogszabályokat el kell fogadnia az Országgyűlésnek, az EB-nek aztán rá kell bólintania a magyar fejlesztési tervre, és a tagállamok jóváhagyására is szükség van több területen.
https://hvg.hu/eurologus/20260521_europai-bizottsag-gdp-gazdasagi-novekedes-ebx
