Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Bár már tíz éve létezik a bizalmi vagyonkezelés, az emberek az elmúlt egy év során kezdték igénybe venni ezt a lehetőséget, derül ki a Jalsovszky Private kutatásából. Ez nem másnak köszönhető, mint a jogalkotó szabályozásváltásának.
Tavaly júniusban ugyanis komoly, szeptemberben hatályba lépő szigorítást jelentett be a kormány, az addig kedvező adózási feltételeket kivezették, így akik még élni akartak a lehetőséggel, azoknak a nyár folyamán kellett bizalmi vagyonkezelésbe adniuk értékeiket. A szabályozás megszüntette a kimeneti adózást és bemenetire váltott, tehát akkor kell adót fizetni, mikor a vagyont beteszik, ez alól egyetlen kivétel pedig az volt, ha a tőkét az ügyfél haláláig nem veszi ki.
A kormány azonban gyorsan újabb változtatást vezetett be, amely kedvezőbb volt, mint az előző, szeptemberi módosítás, de kedvezőtlenebb, mint a korábbi törvények. Decemberben visszatért a kimeneti adózás, és az adómentességet a tőke öt évnél hosszabb ideig tartó benntartása eredményezi. A két módosítás hatása a kutatásban mért számokon is meglátszott, a megkérdezettek többsége, 61 százaléka 2023 nyarán vagy azt követően hozta létre vagyonkezelői struktúráját.
epa.10.08.12. – Zürich, Svájc: Svájci frank bankjegyek – illusztráció: pénz, készpénz, bankjegy, fizetés, hitel, svájci Frank, számla, csekk, befizetés, nyeremény, rezsicsökkentés,
MTI / EPA / Gaetan Bally
Azon megkérdezettek száma, akik hat évnél kevesebb időre tervezik fenntartani a struktúrát elenyésző, csupán négy százalék, ami azt jelenti, hogy az emberek nemcsak az adókedvezményt célozzák meg, hanem valóban elkötelezettek a bizalmi vagyonkezelés irányában, hiszen a kedvező adózást ötéves struktúrával is elérhetnék.
Az is kiderül a felmérésből, hogy a legvagyonosabbak számára még korántsem megoldott a generációváltás. Bár a válaszadók háromnegyede már bevonta vagy tervezi bevonni a jövőben a következő generációt a vagyonkezelésbe, ezt csupán tizenkét százalék tette meg. Ez azért számít meglehetősen alacsony számnak, mert az ügyfelek nagyjából nyolcvan százaléka 50-60 éves, de még náluk is sokan idősebbek. Pedig a generációváltást érdemes minél előbb elkezdeni, ugyanis minél több idő jut rá, annál sikeresebb lehet a következő generáció.
A bizalmi vagyonkezelési struktúrával rendelkezők egyértelműen a biztonságra törekednek, mikor a vagyonuk befektetéséről van szó. Pénzügyi portfólió esetében kevesebb mint tíz százalék célja a hozamszerzés magas kockázatú eszközökkel, a többség vagy csak alacsony kockázatú eszközökbe fektet (22 százalék), vagy többségében ilyen eszközbe teszi a pénzét (56 százalék), így kijelenthető, általában a vagyon megőrzése az igazán tehetősek célja. Ez a likvid vagyon befektetésén is látszik, a biztonságosabb ingatlan- és pénzügyi befektetések kétszer-háromszor annyi megkérdezett tervei között szerepelnek, mint egy cégbe való befektetés.
