Vitézy Dávid bemutatta, hogyan rakná rendbe a vasutat, a 3-as metró meghosszabbítását is megígérte
A tizenöt éves Baross Gábor Terv következő tíz évének munkatervét ismertette Vitézy Dávid és Magyar Péter.
Már a kormányváltás előtt lezárult a közbeszerzési eljárás, bár a kizárt, legolcsóbb ajánlatot adó konzorcium bíróságra ment.
A HE-DO Építő Zrt.-vel számol a kormány a Gubacsi vasúti híd újjáépítésénél – derült ki a Közlekedési és Beruházási Minisztérium HVG-nek küldött válaszából.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter július 22-én jelentette be, hogy a Baross Gábor Terv részeként a kormány döntött a Gubacsi vasúti híd 31 milliárd forintos fejlesztéséről. A híd annyira rossz állapotban van, hogy 2014 óta óránként 5 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben, miközben az ország teljes vasúti áruforgalmának 10-15 százaléka halad át rajta, így a felújítása már aligha halogatható. Kátai-Németh Vilmos – még miniszterjelöltként – a kampányban lefutotta a hídon döcögő vonatot, a fejlesztésről szóló videóban már tárcavezetőként tért vissza a helyszínre Vitézy Dáviddal.
A tizenöt éves Baross Gábor Terv következő tíz évének munkatervét ismertette Vitézy Dávid és Magyar Péter.
A közlekedési miniszter a videóban arról beszélt: Kátai-Németh anno azért futott, hogy felhívja a kormány figyelmét a problémára, ők pedig most meg fogják oldani. 2026 végétől új vasúti híd épül, a beruházás 2029 végére készülhet el.
A bejelentésből azonban nem derült ki, hogy a kormány melyik kivitelezővel, milyen közbeszerzési eljárás és milyen ajánlat alapján számol az év végére ígért munkakezdéssel.
Bár Vitézy a Magyar-kormány döntését emlegeti, a projekt valójában a Fidesz-kormány alatt indult, a közbeszerzési eljárást tavaly indították el, miután Lázár János akkori tárcavezető egyszer már leállította a tervet, szeptemberre pedig már az ajánlatok is beérkeztek. Az eljárásnak sajtóvisszhangja is lett: a tenderen a legolcsóbb ajánlatot adó A-Híd Építő Zrt. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. konzorciumának pályázatát érvénytelenítették, a konzorcium pedig bírósághoz fordult, miközben a híd részleges felújítási munkái Mészáros Lőrinc öccsének cégéhez kerültek.
A Gubacsi vasúti híd kivitelezését az A-Híd Építő Zrt. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. konzorciuma nettó 16,62 milliárd forintért vállalta volna, ami csaknem 10 milliárd forinttal maradt el a minisztérium által becsült nettó 26,54 milliárd forintos értéktől, és több mint 4 milliárd forinttal volt alacsonyabb a HE-DO ajánlatánál. A még Lázár János által vezetett minisztérium azonban aránytalanul alacsony ár miatt érvénytelennek nyilvánította ajánlatukat, arra hivatkozva, hogy az árindokolás nem igazolta hitelt érdemlően, hogy az ajánlati árból szerződésszerűen teljesíthető a kiírás teljes műszaki tartalma. A konzorcium ezt vitatta, azzal érveltek, hogy ajánlatuk végig a teljes beruházásra szólt, az árindokolás pedig nem az ajánlat módosítását, hanem annak szakmai alátámasztását szolgálta. A cégek saját mérnöki és technológiai számításokra hivatkozva több munkafázisnál kisebb, szerintük tényleges mennyiségekkel kalkuláltak, mint amelyek a kiírás mintaköltségvetésében szerepeltek.
Bár a rossz műszaki állapot miatt a tehervonatok jó ideje csak 5 km/órával haladhatnak át a Gubacsi vasúti hídon, hónapok óta áll az új híd és a kapcsolódó vasúti infrastruktúra kivitelezésére kiírt közbeszerzés. A HVG információi szerint a legolcsóbb ajánlatot adó A-Híd–Swietelsky konzorcium pályázatát az Építési és Közlekedési Minisztérium érvénytelenítette – napokon belül eldőlhet, hogy a jogorvoslati kérelmük sikerrel jár-e. Az ügy azért is érdekes, mert jól mutatja a NER-közeli infrastruktúraépítő körök közötti informális munkamegosztás feszültségeit is.
A Közbeszerzési Döntőbizottság végül a minisztériumnak adott igazat, az A-Híd pedig közigazgatási pert indított, és azt is kérte, hogy a per lezárultáig függesszék fel a döntőbizottsági határozat végrehajtását.
A Fővárosi Törvényszék az azonnali jogvédelem iránti kérelmet elutasította, ami annyit jelent, hogy a beszerzési folyamatot – így a szerződéskötést – nem akasztották meg.
A Vitézy vezette minisztérium a HVG kérdésére gyakorlatilag elismételte, amit korában megírtunk: a közbeszerzési eljárás alapján a legkedvezőbb érvényes ajánlatot a HE-DO Építő Zrt. tette, a cég megfelelt a közbeszerzésben előírt valamennyi pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmassági feltételnek, ajánlata és referenciái pedig megfeleltek a közbeszerzési dokumentációnak. A tárca hozzátette: a közbeszerzési eljárásban meghatározott feltételek és a műszaki tartalom nem változnak.
A tárca szerint a Vitézy által említett 31 milliárd forint a teljes beruházás bruttó becsült költsége, amely a kivitelezés mellett a területszerzést, a terület-előkészítést, valamint a szükséges járulékos költségeket is tartalmazza. Ezek közé sorolták a hatósági eljárások, az auditok és a laborvizsgálatok költségeit is.
A minisztérium külön kitért arra is, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők jogosultak más szervezet kapacitására támaszkodni, a HE-DO az alkalmassági követelmények teljesítését a közbeszerzési dokumentációban foglaltaknak megfelelően igazolta, ezt pedig az ajánlatkérő, azaz a minisztérium elfogadta.
A közbeszerzési dokumentumokban a HE-DO kapacitását biztosító szervezetként a Termini-Rail Építő és Szolgáltató Kft., a Colas Közlekedésépítő Zrt. és az M-Z Rock Mérnöki és Szolgáltató Kft. szerepel. A Termini-Rail saját referencialistája szerint korábban több munkát végzett a Mészáros Lőrinc féle V-HÍD-nak, az R-KORD-nak és a Mészáros és Mészáros Kft.-nek, de dolgozott a Colas-csoport cégeinek is. Korábban a G7 mutatta be, hogy a Termini-Rail a Belfry alvállalkozójaként is megjelent a Rákos-Gödöllő vasútvonal felújításánál – lap szerint a Belfry ennél a beruházásnál kizárólag Mészáros Lőrinchez köthető alvállalkozókat vont be. Az M-Z Rock Kft. tulajdonosai Karádi Péter és Karádi-Brányi Enikő Szilvia, utóbbi a közösségimédia-oldala szerint a Homlok Zrt.-nél dolgozik, amely Mészáros Lőrinc volt vejének, Homlok Zsoltnak az érdekeltsége.
A minisztérium megerősítette, hogy bár az ügyben közigazgatási per indult, az azonnali jogvédelem iránti kérelem elutasítása miatt a jogvita nem akadálya a szerződéskötésnek.
Cikkünk megjelenése után a minisztérium válaszolt újabb kérdésünkre: „A nyertes ajánlattevővel való szerződéskötés még folyamatban van. Az alvállalkozók bejelentése a teljesítés előrehaladtával, az adott munkafázis megkezdését megelőzően történik, amikor az adott közreműködő bevonása szükségessé válik. Ennek megfelelően a nyertes ajánlattevő a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a teljesítés során folyamatosan tesz eleget bejelentési kötelezettségének.”
Nyitókép: Vitézy Dávid / Facebook
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.