A G7 GVH belső ügyeivel foglalkozó cikkének fő állítása az, hogy 2010 és 2026 között a GVH politikai befolyásolása egyre erősödött: előbb a kormányközeli vállalatokkal kapcsolatos döntéseknél és az eljárások megindításánál vagy mellőzésénél jelent meg, majd a hivatal vezetésére, belső működésére és kommunikációjára is kiterjedt.
A G7 egy 2018-as ügyön keresztül világít rá, hogyan változott meg akkoriban a hivatal mozgástere. Amikor Mészáros Lőrinc megszerezte a Konzum Befektetési Alapkezelő, ezen keresztül pedig az Opus feletti közvetlen irányítást, a GVH versenyjogi aggályokat fogalmazott meg egy helyi médiapiacokon kialakuló koncentráció miatt. A Mészáros-csoport helyi rádiói és az Opus helyi lapjai egy vállalatcsoportba kerültek volna, ezért a hivatal két rádió eladását írta elő – bár ez nyilván nem volt különösebb érvágás a felcsúti milliárdosnak, főként úgy, hogy a rádiókat üzlettársa, a Duna Aszfalt tulajdonosa, Szíjj László szerezte meg.
Amikor azonban egy évre rá létrejött a fideszes sajtót tömörítő Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA), és a NER-közeli üzletemberek több mint 500 médiacímet „ajándékoztak” az alapítványnak, ugyanezek a médiumok kerültek volna egy kalap alá. Ezt a GVH-nak nyilvánvalóan vizsgálnia kellett volna, és a fentiekből kiindulva nem is adhatott volna zöld utat a médiaszörny megalakítására. A harapófogóból a kormány húzta ki a hatóságot: nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette az ügyletet, így a GVH-nak nem kellett megvizsgálnia azt versenypiaci szempontból.
https://hvg.hu/kkv/20251118_gvh-blikk-vizsgalat-ner
A G7 ezt a mechanizmust a későbbi időszakra is jellemzőnek tartja. A kormány közel két tucat alkalommal alkalmazta a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítést olyan vállalati tranzakcióknál, amelyek versenyjogi vizsgálatot vonhattak volna maguk után.
Ilyen volt például a Bankholding létrehozása, az MVM több tranzakciója, a 4iG és az állam közös Vodafone-felvásárlása és általában a 4iG terjeszkedése. Piaci szereplőkkel szemben viszont vasszigorral csapott le a GVH.
Példaként említik a NER-es takarítócég, a B+N egyik ügyét is, amiről Berezvai Zombor, a GVH korábban eltávolított vezető közgazdásza beszélt a Partizánnak: a cég tulajdonosának egyik problémásnak tartott repülőtéri felvásárlásával kapcsolatos elemzést felső vezetői utasításra leállították. Néhány nappal később a tranzakciót jóváhagyták.
https://hvg.hu/kkv/20260406_berezvai-zombor-gvh-vezeto-kozgazdasz-partizan-interju
Ide lehet sorolni a Bige-féle Nitrogénművek vegzálását is, amelyet 11 milliárd forintra bírságoltak. A legsúlyosabb jogsértéseket a bíróság is megerősítette, ám mégis megismételt eljárásra kötelezte a GVH-t.
A korábban Mészáros Lőrinc családjához házasság révén kötődő Homlok Zsolt két építőipari cégét 1,2 milliárd forintra bírságolták vasúti közbeszerzési kartellezés miatt, az eljárás a családi kapcsolat megszűnése után indult meg.
A lap forrásai szerint a NER-hez kapcsolódó építőipari cégek közbeszerzéseivel összefüggésben felmerülő kartellgyanúk, illetve az ezekről szóló újságcikkek alapján érkező bejelentések gyakran már az ügyindítás előtt elakadtak.
Személyi ügyek
A GVH-n belül az eljárások megindításában az általános elnökhelyettesnek széles jogkörei vannak, ám Bak Lászlót a források végrehajtóként írták le, aki csak formálisan hozta meg a döntéseket. A tényleges döntéshozó a források szerint Tóth András elnökhelyettes, illetve 2020-tól Rigó Csaba elnök volt.
Tóth Andrást 2010-ben nevezték ki a GVH elnökhelyettesének, aki Szijjártó Péter volt külügyminiszterrel egy osztályba járt a gimnáziumban, majd 2010 előtt olyan ügyvédi irodában dolgozott, amely Szijjártó apjának egykori cégét képviselte egy jelentős kartellügyben, amely végül a GVH-val való együttműködés miatt mentesült a következményektől. Tóth néhány hónappal az ügy lezárása után került a GVH-ba, ám a források elismerték versenyjogi szakmai múltját.
Tóth András elnökhelyettes a későbbiekben is hangsúlyozta jó kapcsolatát Szijjártóval, akinek portréja ott lógott az irodájában.
Rigó Csaba korábban a Fidesz zalaegerszegi politikusa, önkormányzati képviselő, majd kormánymegbízott volt, később a Közbeszerzési Hatóság élére került. Innen nevezték ki a GVH elnökének.
Kinevezésével változott a munkamegosztás a lap szerint: Rigó átvette a külső kommunikációban betöltött vezető szerepet, a szakmai ügyek jelentős része azonban Tóthnál maradt.
Rigó számára ugyanis fontos volt, hogy a Fidesz vezető emberei elégedettek legyenek a GVH munkájával. A G7 forrásai szerint Rigó megérkezésével vált igazán átpolitizált szervezetté a GVH.
https://hvg.hu/kkv/20260413_gvh-jogszabaly-magyar-peter-tavozas
Politikai kampány
A G7 több forrása szerint a 2022-es országgyűlési választás hajrájában Rigó Csaba magához hívatta körülbelül hat közvetlen beosztottját, és arra kérte őket, hogy menjenek el telefonos kampánymunkát végezni Fürjes Balázs mellett a budapesti 3-as választókerületben. Az alkalmazottak úgy érezték: a kérésnek nem lehet ellentmondani.
2026-ban a Tisza erősödésével a GVH-n belül is nőtt a politikai feszültség. Tóth András több olyan embert is megvádolt azzal, hogy a Tiszához közelednek, akik egyszerűen csak kellemetlen szakmai kritikákat fogalmaztak meg.
A GVH integritási tanácsadója január végén körlevélben figyelmeztette a munkatársakat a politikai szereplőkhöz kapcsolódó közösségimédia-aktivitás kockázataira, és önmérsékletre szólított fel.
Tóth és Rigó ezzel szemben rendszeresen lájkolta fideszes politikusok posztjait, Rigó például Pócs János Facebook-oldalán aktív rajongói minősítést is kapott.
Rigó Csaba arról is beszélt, hogy belépne valamelyik Digitális Polgári Körbe, és elmondta azt is, hogy a Fideszre fog szavazni.
https://hvg.hu/gazdasag/20240918_A-versenyhivatal-elnoke-nyiltan-beallt-a-kormany-moge-a-Spar-vitaban
A GVH kommunikációja
Rigó elnöksége idején a GVH kommunikációjában egyre nagyobb szerepet kaptak a kormányzat aktuális politikai üzenetei, ezekről a HVG is rendszeresen beszámolt. A 2026-os választási kampány előtt például Szuverenitás a versenyjogban címmel szervezett nemzetközi konferenciát a GVH, amit a G7 szerint még a dolgozók is rendkívül szervilis húzásnak tartottak.
A politikai befolyásolás a szakmai működésre is rányomta a bélyegét: egyre magasabb volt a hivatalon belül a fluktuáció, és a GVH szakmaisága iránti bizalom a fellebbviteli szerveknél is romlott.
A GVH a lapnak küldött, általában a hivatalt mentegető válaszát csak egyben közölhette le a G7, ez ide kattintva, az írás legvégén olvasható.
