Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
„Ha én egy magyar bíró vagyok, el sem mentem volna az uniós bírósághoz ebben az ügyben előzetes döntéshozatali eljárásban” – mondta a 24.hu podcastjában Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke magánvéleményének hangot adva azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bíróság ítélete szerint a fogyasztóvédelem jogsértően bírságolta meg a SPAR-t az árstopszabályok megsértése miatt.
A GVH-elnök szerint tudható volt, hogy milyen álláspontra helyezkedik az uniós bíróság, állítása szerint nem a fogyasztók javát szolgálóra. Szerinte a kormánynak és a GVH-nak viszont ez a dolga, „a magyar emberek védelme”.
Rigó Csaba Balázs – akár magánvéleménye – több szempontból aggályos:
- Megkérdőjelezi a bírói függetlenséget, mind az Európai Bíróság jogértelmezését kereső Szegedi Törvényszék, mind az Európai Bíróság részéről.
- Megkérdőjelezi a SPAR jogát a jogorvoslati lehetőségek keresésében.
- Sajátos szerepfelfogásról tanúskodik, a GVH elsődleges mandátuma ugyanis nem a magyar emberek védelme. A kormánytól független hivatal ugyanis elvileg a versenyjog őre, elsődleges szerepe, hogy „érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek, valamint hogy a rendelkezésére álló eszközökkel általában is támogassa a versenyt”, illetve „versenyfelügyeleti munkája során érvényesíti a magyar versenytörvény és az uniós versenyjog szabályait”.
A készlettartás volt a baj, nem az árazás
Az osztrák tulajdonú SPAR és a fogyasztóvédelmi hatóságként a céget megbírságoló kormányhivatal vitájában a Szegedi Törvényszék kérte az európai közösség legfelsőbb bíróságának állásfoglalását. A SPAR nyakába nem azért varrt fogyasztóvédelmi bírságot a hivatal, mert túl drágán – az eredeti hat termékcsoport esetében a 2021. októberi állapothoz fixált hatósági árnál drágábban – árult volna termékeket, hanem mert az ellenőrzés nem talált elégséges – a 2021-es és 2022-es napi szintben meghatározott – készleteket.
A boltokban mindig volt az ellátáshoz elégséges készlet, előfordult, hogy akár további 10-20 napra is – közölte a SPAR a HVG-vel. A kiskermulti szerint úgy kaptak számtalan alkalommal összességében milliárdos nagyságrendű bírságot, hogy a vevők a hatósági áras termékekhez mindig hozzá tudtak jutni.
Az Európai Bíróság ítélete általában véve mondta ki, hogy
a magyar élelmiszerárstop uniós jogba ütközött – éppenséggel azért, mert a hatósági árakkal és kötelező készletezéssel operáló, teljes ellátási láncokban zavarokat keltő árstoprezsim a célokhoz mérten aránytalanul korlátozta a piaci versenyt.
Nagy Márton hadat üzent
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pár nappal az ítélet után sajtótájékoztatón azt nyilatkozta: a SPAR egyebek mellett azzal, hogy bíróságon is fel merészelt lépni a magyar kormány ellen, „politizálni” kezdett, „és ebben a térben mások a szabályok”.
A – papíron a kormánytól független – Gazdasági Versenyhivatal pedig bejelentette: utóvizsgálat keretében vizsgálja a SPAR által korábban vállalt kötelezettségek végrehajtását. A kiskereskedelmi cég – a GVH 2020 decemberében lezárult vizsgálatában – többek között azt vállalta, hogy új, regionális beszállítói rendszert alakít ki, növeli a magyar kistermelő beszállítók értékesítési lehetőségeit, emellett új munkahelyeket is teremt.
Ezzel kapcsolatban Rigó azt mondta, az utóvizsgálat nem áll összefüggésben a kormány és a SPAR vitájával.
Gyanús áremelések
A GVH egyébként a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére egy másik, a SPAR-t is érintő panaszeljárást is folytat. A minisztérium azt vélelmezi, hogy a kiskereskedők „túlzó”, jelentős áremeléseket hajtottak végre. Ráadásul „egyidejűleg” – épp a kötelező akciózás kivezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötelező akciózás kivezetésével életbe lépett az a szabály, miszerint a kiskereskedők nem értékesíthetik a termékeket beszerzési ár alatt. Így egyes termékek esetében a kereskedők egyenesen áremelésre kényszerültek.
Rigó Csaba Balázs szerint „az azért elgondolkodtató, ha ugyanazokat az adatokat töltik föl mindannyian hajnalban az Árfigyelőbe”.
