Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
„Ha én egy magyar bíró vagyok, el sem mentem volna az uniós bírósághoz ebben az ügyben előzetes döntéshozatali eljárásban” – mondta a 24.hu podcastjában Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke magánvéleményének hangot adva azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bíróság ítélete szerint a fogyasztóvédelem jogsértően bírságolta meg a SPAR-t az árstopszabályok megsértése miatt.
A GVH-elnök szerint tudható volt, hogy milyen álláspontra helyezkedik az uniós bíróság, állítása szerint nem a fogyasztók javát szolgálóra. Szerinte a kormánynak és a GVH-nak viszont ez a dolga, „a magyar emberek védelme”.
Rigó Csaba Balázs – akár magánvéleménye – több szempontból aggályos:
- Megkérdőjelezi a bírói függetlenséget, mind az Európai Bíróság jogértelmezését kereső Szegedi Törvényszék, mind az Európai Bíróság részéről.
- Megkérdőjelezi a SPAR jogát a jogorvoslati lehetőségek keresésében.
- Sajátos szerepfelfogásról tanúskodik, a GVH elsődleges mandátuma ugyanis nem a magyar emberek védelme. A kormánytól független hivatal ugyanis elvileg a versenyjog őre, elsődleges szerepe, hogy „érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek, valamint hogy a rendelkezésére álló eszközökkel általában is támogassa a versenyt”, illetve „versenyfelügyeleti munkája során érvényesíti a magyar versenytörvény és az uniós versenyjog szabályait”.
A készlettartás volt a baj, nem az árazás
Az osztrák tulajdonú SPAR és a fogyasztóvédelmi hatóságként a céget megbírságoló kormányhivatal vitájában a Szegedi Törvényszék kérte az európai közösség legfelsőbb bíróságának állásfoglalását. A SPAR nyakába nem azért varrt fogyasztóvédelmi bírságot a hivatal, mert túl drágán – az eredeti hat termékcsoport esetében a 2021. októberi állapothoz fixált hatósági árnál drágábban – árult volna termékeket, hanem mert az ellenőrzés nem talált elégséges – a 2021-es és 2022-es napi szintben meghatározott – készleteket.
A boltokban mindig volt az ellátáshoz elégséges készlet, előfordult, hogy akár további 10-20 napra is – közölte a SPAR a HVG-vel. A kiskermulti szerint úgy kaptak számtalan alkalommal összességében milliárdos nagyságrendű bírságot, hogy a vevők a hatósági áras termékekhez mindig hozzá tudtak jutni.
Az Európai Bíróság ítélete általában véve mondta ki, hogy
a magyar élelmiszerárstop uniós jogba ütközött – éppenséggel azért, mert a hatósági árakkal és kötelező készletezéssel operáló, teljes ellátási láncokban zavarokat keltő árstoprezsim a célokhoz mérten aránytalanul korlátozta a piaci versenyt.
Nagy Márton hadat üzent
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pár nappal az ítélet után sajtótájékoztatón azt nyilatkozta: a SPAR egyebek mellett azzal, hogy bíróságon is fel merészelt lépni a magyar kormány ellen, „politizálni” kezdett, „és ebben a térben mások a szabályok”.
A – papíron a kormánytól független – Gazdasági Versenyhivatal pedig bejelentette: utóvizsgálat keretében vizsgálja a SPAR által korábban vállalt kötelezettségek végrehajtását. A kiskereskedelmi cég – a GVH 2020 decemberében lezárult vizsgálatában – többek között azt vállalta, hogy új, regionális beszállítói rendszert alakít ki, növeli a magyar kistermelő beszállítók értékesítési lehetőségeit, emellett új munkahelyeket is teremt.
Ezzel kapcsolatban Rigó azt mondta, az utóvizsgálat nem áll összefüggésben a kormány és a SPAR vitájával.
Gyanús áremelések
A GVH egyébként a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére egy másik, a SPAR-t is érintő panaszeljárást is folytat. A minisztérium azt vélelmezi, hogy a kiskereskedők „túlzó”, jelentős áremeléseket hajtottak végre. Ráadásul „egyidejűleg” – épp a kötelező akciózás kivezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kötelező akciózás kivezetésével életbe lépett az a szabály, miszerint a kiskereskedők nem értékesíthetik a termékeket beszerzési ár alatt. Így egyes termékek esetében a kereskedők egyenesen áremelésre kényszerültek.
Rigó Csaba Balázs szerint „az azért elgondolkodtató, ha ugyanazokat az adatokat töltik föl mindannyian hajnalban az Árfigyelőbe”.
