Egyetlen hónap alatt 424 milliárd forintos többletet sikerült összehozni az államháztartás központi alrendszerében – közölte a Pénzügyminisztérium a júniusi adatot. Tavaly ilyenkor is többlettel, de a mostaninál jóval kisebbel, 27 milliárd forint pluszban zártuk a júniust.
Az új kormány hivatali ideje alatt eddig mindkét hónapot többlettel zárta a költségvetés. Májusban 43,5 milliárdos volt a többlet, júniusban majdnem tízszer ekkora. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy az Orbán-kormány gyakorlatilag teljesen kiürítve adta át az államkasszát, április végére az éves hiánycél 91 százaléka, 3850 milliárd forint összejött már.
Olyan szempontból nem csoda a hiány drasztikus csökkenése, hogy Magyar Péter már a miniszterelnöki eskütétele után, amikor az új kormányának tagjai hivatalba sem léphettek, kiadta az utasítást az előző kormánytól pár napra megmaradt minisztereknek, hogy ne vállaljanak új kötelezettségeket. Amikor pedig a Tisza Párt miniszterei átvették a munkát, akkor minden tárca kiadásaira vétójogot kapott Kármán András pénzügyminiszter.
Így is hatalmas a lyuk az államkasszán
Így aztán az első fél év végén a központi alrendszernek – ami az önkormányzatok nélkül számolt mutatót jelenti – 3382 milliárd forintos a hiánya, ez a költségvetési törvényben szereplő 4218 milliárd forintos éves célnak a 80,2 százaléka. Az Orbán-kormány szóban 5445 milliárdosra módosította a tervet, annak még csak a 62 százalékánál járunk, de a kormányváltás után Magyar Péter már arról beszélt, hogy valójában az elődei hamis számokat mondtak be, az EU-pénzek nélkül az eredeti terv több, mint duplája is lehetne a hiány. Áprilisban történelmi szintű magasságokban járt a hiány, még úgy is, hogy hagyományosan az év elején nagyobb a hiányszám, mert a 13. havi nyugdíj és az állampapírok hozamainak kifizetése akkor terheli a költségvetést – van honnan javítani.
Ami a részleteket illeti:
- a központi költségvetés 3271 milliárd forintos hiányt,
- az elkülönített állami pénzalapok 103,4 milliárd forintos többletet,
- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 214,6 milliárd forintos hiányt mutattak június utolsó napján.
Még nyögjük az év eleji osztogatást
A részletes adatokat hagyományosan pár héttel később teszik csak közzé, de az első gyorsjelentésből már megismerhettünk néhány számot. A PM azt közölte: az első hat hónapban 6 százalékkal több adó és járulék érkezett be a központi alrendszerbe, mint tavaly ilyenkor.
Júniusban a pénzügyi szervezetek befizetései 120,7 milliárd forinttal haladták meg a tavaly júniusi szintet az adóemelés miatt. Az áfabevételek 178,1 milliárd forinttal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, ezt részben a forgalom élénkülése, részben a dohánytermékek jövedéki adójának év eleji emelése okoztak. A bérek utáni közterhekből pedig közel 625 milliárd forinttal több folyt be a fizetésemelések és az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetések miatt.
A PM azt is bemutatta, hogy az év első felében állami beruházásokra a tavaly olyankorinál 100 milliárd forinttal több pénzt, 346 milliárdot költöttek, a növekedést elsősorban az útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozzák. A lakástámogatásokra idén fordított 255,6 milliárd forint összegű költségvetési kiadás is jelentősen meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét – tette hozzá a PM. De az 57. heti nyugdíj is megterhelte a költségvetést. Azt pedig már a korábbi hónapok részletes jelentéseiből tudjuk, hogy a választási osztogatás miatt a kiadási oldal csúszott meg az év első hónapjaiban.
Kármán András a nyár végére ígérte azt, hogy az új kormány teljesen átnézi és átdolgozza a 2026 megmaradt részére szóló büdzsét, akkor mutatják majd be a pótköltségvetést. Az egyelőre nem világos, hogy milyen hiánycéllal írják majd ezt meg, Magyar Péter GDP-arányosan először 6,8 százalékos célról beszélt, majd ezt arra változtatta, hogy az átvilágítások után kiderült, olyan aknákat hagyott a Fidesz, hogy a 8 százalékot is meghaladhatná a hiány az EU-pénzek nélkül, de még az uniós pénzekkel együtt is 7 százalék fölötti lehet. (Az Orbán-kormány először 2,9 százalékot ígért, aztán ezt módosította előtt 3,5-re, utána 3,7-re, majd 5-re.) Ronthatja a helyzetet az is, ha a GDP-növekedésünk az eredetileg tervezettnél kisebb lesz, hiszen a hiánymutatót GDP-arányosan számolják. A költségvetést a Fidesz 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel tervezte meg, ezt gyakorlatilag biztos, hogy nem sikerül elérni, a mostani becslések szerint valószínűleg 2 százalék alatti bővülés jöhet össze.
