Miután kijöttek a szeptemberi inflációs adatok, Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője érdemi meglepetésnek az élelmiszerárak mérséklődését nevezte – ezek az előzetesen várt dinamikával ellentétben csökkentek a kilencedik hónapban.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője „némi meglepetésnek” mondta ezt, szerinte a valódi meglepetés a szolgáltatások felől érkezett, ahol egy hónap alatt 0,5 százalékkal csökkentek az árak. Úgy látja, bár a szezonális folyamatok miatt a negatív havi mutató önmagában nem szokatlan, a mértéke – a továbbra is jelentős költségoldali nyomás fényében – kedvezőnek tekinthető.
https://hvg.hu/gazdasag/20261007_inflacio-szeptember-ksh
A nyáron látott, kellemes meglepetések sora folytatódott az inflációs adatok terén szeptemberben is – mondta az adatsorról Nagy, aki szerint azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az alapfolyamatokat leginkább megfogó maginfláció lassulni tudott augusztushoz képest. Ezt kifejezetten kedvező fejleményként értékelte.
A kilátások tekintetében lehetünk borúsabbak: a megemelkedett energiaárszint következtében a hazai termelői árakban már látszódik a begyűrűződés, ami fokozatosan jelentkezni fog a fogyasztói árakban. Ezzel párhuzamosan a globális élelmiszerárak is növekedésnek indultak az elmúlt hónapokban, ami ezeddig nem mutatkozott meg az itthoni boltok polcain
– tette hozzá az Erste elemzője, megemlítve, hogy emiatt rendkívül fontos lesz a forint árfolyamának rövidtávú alakulása is. Most zajlik ugyanis a cégek többségében a jövő évi tervezés, így a mostani szintek és a volatilitás érdemi befolyással bírhat az árazási döntésekre. Fontos tényező lesz a jövő évi minimálbér-emelésről szóló megállapodás, ami irányt szabhat a bérdinamika lassulásának.
Összességében az idei évre 1,8 százalékos, a jövő évre 3,0 százalékos átlagos inflációt vár az Erste.
Virovácz szerint a szeptemberi adat legfontosabb üzenete az, hogy nem az üzemanyag okozta a meglepetést, hanem minden más: a gyengülő forint, a magas bérköltségek, valamint az energia és más alapanyagok drágulása ellenére egyelőre nem indult el széles körű áremelési hullám. Mindez nem jelenti azt, hogy ezek a költségsokkok a jövő év eleji átárazásokban sem jelennek majd meg, jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a korábbi évekhez képest jóval türelmesebb árazási politikát folytatnak a vállalatok.
Az ING Bank legfrissebb gyorsbecslése szerint az infláció az év végéig lassan emelkedő pályán mozoghat,
decemberre elérve a 2,4 százalékot, miközben a maginfláció 2 százalék körül ingadozhat a következő hónapokban. Az idei év egészében átlagosan 1,8 százalékos inflációval kalkulálunk, míg 2027-ben 2,9-3,0 százalék között alakulhat az éves átlagos árszínvonal-emelkedés.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség azt emelte ki kommentárjában, hogy a vendéglátás nélkül számított élelmiszer még mindig negatív, mínusz 4,6 százalék, ennyivel csökkentek a kereskedelemben az élelmiszerárak tavaly szeptemberhez képest.
Szerintük ez ez továbbra is jó lehetőséget biztosít az árrésstop kivezetésére, ami így nem okozna újabb jelentős növekedést a fogyasztói árakban. Az árrésstop kivezetésével a települési kisboltok felszabadulnának a rájuk nehezedő nyomás alól, ami miatt tömegesen zárnak be az elmúlt években, emellett újra elindulhatnának a beruházások és a fejlesztések a kiskereskedelmi szektorban. Ezen túl az akciózások is újraindulnának, ami több százezer magyar családnak tennék jó áron elérhetővé az alapélelmiszereket is.
Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt
