Szeptemberben egy év alatt 1,6 százalékkal nőttek az árak, augusztushoz képest pedig 0,2 százalékos volt a drágulás – közölte szerda reggel a KSH.
Már hónapok óta rendkívül alacsony inflációs számok érkeztek: júliusban 1,2 százalékosra lassult az áremelkedés éves üteme, ami közel tíz éve nem látott rekordalacsony szintet jelentett, és onnan augusztusra is csak minimálisan, 1,3 százalékosra gyorsult. Május óta van a mutató a Magyar Nemzeti Bank 2 és 4 százalék közötti célsávjának alsó határa alatt, sőt idén csak januárban és áprilisban nem 1-essel kezdődött a szám.
Az MNB fokozatosan új inflációs célt fog bevezetni, de viszonylag lassan: 2028-tól 2,5 százalék lesz a cél, amelytől felfelé is, lefelé is 1-1 százalékponttal lehet eltérni. Ez után a következő lépés lehet majd – ha a kormány komolyan gondolja az euróbevezetés ígéretét – az eurózóna kötelező 2 százalékos inflációs célja, de addig azért van még némi időnk.
https://hvg.hu/gazdasag/20260922_inflacios-cel-csokkent-mnb-jegybank-2-5-szazalek-eurobevezetes
Részletesen így állt össze a friss adat:
- az élelmiszerek ára átlagosan 1,3 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor,
- a szolgáltatásoknál 4,9 százalékos volt az áremelkedés;
- az alkoholos italok és a dohány 3,3 százalékkal drágult;
- a tartós cikkek 1,2 százalékkal kerülnek többe;
- az egyéb termékek nevű csoport – benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási cikkekkel – 2,8 százalékkal drágult;
- a háztartási energia áránál pedig 4 százalékos csökkenést mért a KSH.
Egy hónappal ezelőtt az augusztusi adat leglátványosabb részlete az volt, hogy az élelmiszerek ára akkorát esett, amelyre a KSH 2000-ig visszakereshető adatbázisában egyetlen alkalommal sem volt példa. Most az élelmiszereknél azt látjuk, hogy a burgonya ára egy év alatt 7,8, az eszpresszókávéé és a munkahelyi előfizetéses menü étkezésé 6,6-6,6, az étolajé 6,4, az éttermi étkezésé (nem előfizetéses) 5,8, az iskolai étkezésé 5,7, a büféáruké 5,4, a cukorka, mézé 2,7%-kal nőtt. Csökkent viszont a húskonzerv ára 26,7 százalékkal, a vaj, vajkrémé 15,6, a friss hazai és déligyümölcsé 14,4, a sertéshúsé 11,0, a sajté 10,2, a cukoré 8,2, a tejé 8,1, a bolti kávéé 7,4, a száraztésztáé és tejterméké (sajt nélkül) 6,7-6,7, a csokoládé, kakaóé 6,2, a tojásé 5,4, a baromfihúsé 5,3, a friss zöldségé 4,1 százalékkal mérséklődött.
Magyar Péter a múlt héten belengette az árrés szabályozásának kivezetését. Szakmai szervezetek ezt már régóta kérték, és azt is sokszor hozzátették: most, amikor a világpiaci folyamatok miatt egyébként sincs nagy élelmiszer-drágulás, nyugodtan megtehetné a kormány ezt a lépést, nem szállnának el tőle elviselhetetlen módon az árak.
Az MNB a szeptemberi Inflációs jelentésében úgy számolt: a nyári aszály bármilyen súlyos is volt, nem emelt sokat az élelmiszerárakon. Méghozzá azért nem, mert – szemben a 2022-es nagy aszállyal – koncentráltan a Kárpát-medencét, illetve Franciaországot érintette, Európa több más helyéről be lehet hozni olcsóbb árut a magyar termék helyett. Az iráni háború egyelőre nem emelte meg vészesen a kontinensen belüli szállítási költségeket, a műtrágya pedig ugyan drágult, de ez az élelmiszerárakban majd jövőre mutathatja meg inkább a hatását, mert az idén tavaszi mezőgazdasági munkákhoz a legtöbben már megvették a műtrágyát, mire a háború kitört.
https://hvg.hu/gazdasag/20260924_mnb-inflacios-jelentes-arak-gdp-forint-aszaly
Az aszály és a háború mellett az év harmadik olyan eseménye, amely nagyot változtat az árakon, a forint tavaszi komoly erősödése, nagyrészt a Tisza Párt választási győzelme és az euróbevezetés ígérete miatti megelőlegezett bizalom jeleként. Ez a nyár közepén megállt ugyan, de az árakat lefelé mozdító hatása így is látszik: az MNB külön ki is emelte az Inflációs jelentésben, hogy minden korábban megszokottnál gyorsabban reagáltak a kereskedők a forint hirtelen erősödésére. Ezt a jegybank egyrészt az élelmiszerárakon látja, másrészt az iparcikkek árában. Utóbbiban az is fontos tényező az MNB szerint, hogy minden korábbinál többet rendelnek az emberek külföldről, azaz nagy a nyomás az eladókon, hogy alkalmazkodjanak gyorsan az árfolyam változásához.
A friss, szeptemberi adatok szerint a tartós háztartási termékek ára egy év alatt 1 százalékkal nőtt, a járműveké 0,9 százalékkal, az elektronikai cikkek ára pedig 0,8 százalékkal csökkent.
Szeptemberben már nem volt védett üzemanyagár, így most a piaci hatások látszanak már a statisztikának ebben a részében. Tavaly szeptemberben, amihez a mostani számokat hasonlítjuk, egy liter 95-ös benzin 587, ugyanennyi gázolaj 590 forintba került, a mostani statisztika szerint a járműüzemanyagok 6,9 százalékkal drágultak.
Az inflációt már jó ideje a szolgáltató szektor húzza felfelé. Egy éve ilyenkor még a bankoknál és a telekommunikációs szektorban érvényben volt az önkéntesnek nevezett, valójában kormányzati nyomásgyakorlásra történt díjkorlátozás, ezt mostanra kivezették. A „fel nem sorolt szolgáltatások” elnevezésű sorban, ahova a bankok díjai is tartoznak, 5,1, az internet- és telefondíjaknál pedig 7 százalékkal magasabbak a díjak, mint egy éve. A belföldi üdülés 7,8, a külföldi 6,1 százalékkal drágult, a lakbér 2,3 százalékkal, az egészségügyi szolgáltatások pedig 6,4 százalékkal.
Ami pedig a rezsit illeti: a nyári energiaválságnak jelentős inflációs hatása nincs, hiszen a lakossági áraminfláció akkor nagyobb, ha a fogyasztás emelkedik (a jegybank szerint egyébként még a vállalatok áramszámlája sem nő meg túlságosan, annyira integrált az európai áramellátási rendszer). A mostani számok szerint az áram 1,3 százalékkal lett drágább, miközben a vezetékes gázért 11 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy éve.
Az MNB úgy számol, és ebben a legtöbb szakértő is egyetért velük, hogy az év utolsó hónapjaiban a korábbi igencsak alacsony szintről feljebb mozdulhat az infláció, az év végére megközelítheti a 2,5 százalékot. Ez a trend 2027 közepéig tarthat, akkor3 százalék fölötti számot is láthatunk. A jövő évi inflációt az eddig reméltnél magasabbnak várja az MNB, mert az energiaárak a világpiacon feljebb vannak, illetve mert novembertől megnő a dohánytermékek jövedéki adója.
Mi történt augusztus óta?
A fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal növekedtek egy hónap alatt. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1%-kal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,3%-kal), ezen belül a friss zöldség 2,5, a sertéshús 2,1, a jégkrém 1,6, az étolaj 1,5, a dió, mák, mogyoró 1,4, a marhahús 0,9, a száraz hüvelyesek 0,8, az eszpresszókávé 0,6, a tojás és a sajt 0,5-0,5, a párizsi felvágott, kolbász 0,2%-kal többe, míg a friss hazai és déligyümölcs 4,2, a burgonya 4,0, a margarin 3,1, a halkonzerv és a tea 1,9-1,9, a gyümölcs-, zöldséglé 1,6, a csokoládé, kakaó 1,3, a tejtermékek (sajt nélkül) 1,1, a vaj, vajkrém 0,9%-kal kevesebbe kerültek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,5%-kal csökkent augusztushoz képest, ezen belül az oktatási szolgáltatás 2,5, ruhajavítás, -kölcsönzés 1,3%-kal többe, míg az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 11,9, a belföldi üdülés 7,9, a külföldi üdülés 4,0, a sport, múzeumi belépők 1,9%-kal kerültek kevesebbe.
A háztartási energia ára 0,2%-kal nőtt, ezen belül a tűzifáé 2,7%-kal, míg a vezetékes gázé és az elektromos energiáé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,1%-kal növekedett, ezen belül a dohányáruké stagnált, a szeszes italoké 0,1%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára 5,9%-kal növekedett, a ruházkodási cikkek 1,3%-kal kerültek többe.
https://hvg.hu/360/20260924_inflacios-cel-csokkentes-2-5-elonyok-hatranyok-arak-berek-euro
Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt
