A magyarok többsége fél jelenteni a korrupciót

2025-ben a magyar lakosság az infláció és az egészségügy helyzete után a korrupciót látta a legnagyobb problémának. Leginkább a kormány részéről véltek az emberek hatalommal való visszaélést. Csak a magyarok negyede jelezné, ha korrupciót tapasztal, a retorzióktól való félelem miatt, illetve mert nem tudják, lenne-e következménye az érintettre nézve. A nagy többség azt sem tudja, hová fordulhatna.

  • HVG

Magyarországon a legfontosabb problémák egyikévé vált a korrupció – mondta Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke a hatóság korrupcióészlelési felmérését bemutató sajtótájékoztatón. Sokat beszélünk a korrupcióról, a választási időszak fontos témája volt. De most először készült átfogó, országos, reprezentatív felmérés – hangsúlyozta az elnök. Biró szerint az eredmények egyszerre adnak okot bizakodásra és kétségbeesésre.

A lakosság a harmadik legfontosabb problémának látja a korrupciót, ami bizakodásra ad okot. A többség egyértelműen elutasítja. De csak minden negyedik ember lépne fel ellene.

10-ből 7 ember egyetlen korrupció elleni intézményt sem ismer, vagyis a nagy többség azt sem tudja, hová fordulhatna. A legfontosabb ok a félelem, hogy a bejelentőket valamiféle retorzió éri. A bejelentővédelem javítása ezért kiemelten fontos cél kell, hogy legyen – hangsúlyozta az elnök.

A kutatás adatgyűjtése 2025 nyarán zajlott – ismertette a részleteket Vajda Kinga, a kutatás vezetője, szerinte hiánypótló kutatásról van szó, nem nagyon volt még ilyen. Pedig a lakossági percepciók megismerése fontos a korrupciós kockázatok azonosításához, a hatékony beavatkozási pontok meghatározásához. Fontos lenne a változások mérése, nyomon követése, ehhez a felmérést időszakosan ismételni kell – mondta.

2025-ben a magyar lakosság többsége top 3 problémaként az inflációt, az egészségügy helyzetét és a korrupciót nevezte meg, ebben a sorrendben.

A megkérdezettek legmagasabb arányban a vesztegetést, illetve jogalkotással megvalósított előnyszerzést azonosította korrupcióként. Érdekes eredmény, hogy

az ajándék és szívesség elfogadása sokkal kevésbé elutasított a lakosság részéről, mint a pénz elfogadása.

2020–2025 között a korrupció jelentős növekedését érezte a többség. És a többség úgy véli, a korrupció hatással van a mindennapi életére. 7 százalék közvetlen tapasztalatról, 9 százalék közvetett, ismeretségi körből származó tapasztalatról számolt be a megelőző egy évből.

A hatalommal való visszaélést a megkérdezettek a kormány, az egészségügy, az önkormányzatok részéről vélelmezték legnagyobb arányban.

A többség szerint nincs vagy nem hatékony az állam korrupcióval szembeni fellépése.

A megkérdezettek 69 százaléka nem tudja, hova fordulhatna, ha korrupciót tapasztal, nem ismer illetékes intézményt. Ez uniós összehasonlításban nagyon rossz arány.

Csak 27 százalék jelezné, ha korrupciót tapasztal. A legfőbb főbb okok: nem érzi magát biztonságban, illetve nem tudja, mi történne utána, van-e értelme bejelentést tenni.

Borítóképünkön: Bíró Ferenc Pál egy korábbi rendezvényen. Fotó: MTI / Lakatos Péter

Hozzászólások