Hasznos, előremutató és indokolt beruházásként említette a Kelenföldet Ferencvárossal összekötő Déli körvasút beruházását Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a péntek délelőtti kormányinfón, azonban az előző kormány alatt súlyos szabálytalanságok történtek, emiatt a szerződést felmondják a Mészáros Lőrinc-féle V-Híddal, a már kifizetett előleget visszakövetelik, és új tendert írnak ki a kivitelezésre.
Mint felidézte, hogy a kivitelező cég, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd (amely az erősen túlárazott Budapest–Belgrád vasútvonalat is építette) esetében kartellgyanú is felmerült egy, a cég által felvásárolt mérnöki irodával összefüggésben, az Európai Bizottság pedig jelezte, hogy emiatt nem fizeti ki a projektre megítélt 360 milliárd forintnyi uniós támogatást.
Vitézy elmondta, hogy ez az ország legforgalmasabb vasúti szakasza, és a Fekete-tengertől Nyugat-Európába tartó összes tehervonat itt keresztezi a Dunát, ezért „ez egy nagyon jelentős vasúti korridorja egész Európának, és Magyarországnak is”.
A kivitelezés alatt álló beruházás (amelynek műszaki készültsége 42 százalékos) lényege, hogy a jelenlegi két vágányt 3-4 vágányosra bővítik, 2 új megállót (Közvágóhíd, Nádorkert), 7 új vasúti hidat és 4 gyalogos-kerékpáros aluljárót is kiépítve. A beruházást alapvetően az EU finanszírozza egyrészt a kohéziós forrásból (210 milliárd forint), másrészt a CEF2-alapból (Connecting Europe Facility) (157,2 milliárd forint).
Jogsértő összejátszás
„A beruházás folytatásának lehetőségét megkérdőjelezi, hogy a kivitelezési közbeszerzés során annak gyanúja merült fel, hogy jogsértő összejátszás történt, az Európai Bizottság pedig arról tájékoztatta Magyarországot, hogy az uniós támogatást megvonja a beruházástól, emiatt a kormánynak lépnie kell” – mondta Vitézy.
Részletekbe bocsátkozva a tárcavezető arról beszélt, hogy az állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Kontúr Csoport Kft. (Magyarország legnagyobb vasúttervező cége) tételes árazott költségvetést készített, amely alapján a beruházás értékét 306 milliárd forintra becsülte.
https://hvg.hu/kkv/20261005_megafon-meszaros-lorinc-tamogatas-mibol
Az Európai Számvevőszék (ESZ) részletesen elemezte az ajánlattételi folyamatot, és arra jutott, hogy a V-Híd és a Kontúr összejátszott egymással: a V-Híd az állam számára titkos dokumentumokat bizonyítható módon megismerte, és felhasználta, „ezáltal Mészáros Lőrinc vasútépítő cége az Európai Bizottság szerint olyan versenyelőnyre tett szert, ami a közbeszerzési eljárást jogsértővé minősíti, és olyan típusú összeférhetetlenséget jelent, ami alapján a V-Hidat ki kellett volna zárni az eljárásból” – fogalmazott a miniszter.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2026 januárjában adta ki első jelentését a beruházással kapcsolatban, bemutatva az összeférhetetlenséget az Orbán-kormány számára, amely a közvéleménnyel mégsem ismertette a választások előtt, hogy Mészárosék ilyen fokú szabálytalanságot követtek el, és hivatalból feljelentést sem tettek.
Az ÁSZ tehát 10 hónapja tudja, hogy visszaélés történt, de nem tett semmit, ami azért is fontos, mert a közbeszerzési eljárás 2021. szeptemberi lezárulta után ilyen hosszú idő elteltével csak néhány állami szervnek, így az ÁSZ-nak van joga megtámadni a közbeszerzést, míg a kormánynak nincsen – ecsetelte Vitézy Dávid. Magyar Péter ezen a ponton lemondásra szólította fel az ÁSZ elnökét, Windisch Lászlót.
A korábbi kormány arra hivatkozott az Európai Számvevőszéknek, hogy a Kontúr felvásárlása később történt, mint az eredményhirdetés, tehát nincs összeférhetetlenség, az EB és az ESZ viszont úgy vélte, hogy két hét alatt lehetetlen a nulláról elkezdve lebonyolítani egy ilyen volumenű felvásárlást – itt az a gyanú, hogy már korábban létezett egy opciós szerződés arra az esetre, ha a V-Híd megnyeri a tendert.
https://hvg.hu/360/20261003_vasutepitesi-laz-meszaros-konkurenciaja-porr-he-do
A két cég között más összefonódás is látszik korábbról Vitézy szerint: a Kontúr már a felvásárlás előtt, 2017-től ugyanabban a Vörösmarty tér 1. szám alatti épületben működött, mint a V-Híd, másrészt a Kontúr korábbi tulajdonos-ügyvezetője maradhatott ügyvezető a felvásárlás után, majd később átkerült a V-Hídhoz és ott dolgozott tovább. Ezeket az Európai Számvevőszék tételesen ellenőrizte, és együttesen úgy értékelte a tényeket, hogy Mészáros Lőrincnek befolyása volt a tervezőcégre a közbeszerzés alatt.
Tizedesjegyre azonos szorzók az ajánlatban
Ennél konkrétabb bizonyítékot is említett Vitézy. A műszaki ajánlat 403 tételből állt, és a V-Híd ajánlata 59 százalékban ugyanazokat a szorzókat tartalmazta, mint ami az elvileg az államnak készített titkos dokumentumokban található, ami a véletlennel nem magyarázható az Európai Bizottság szerint.
Ennek a dokumentumnak épp azért kell titkosnak lennie, hogy a versenyt ösztönözze a közbeszerzés során, és ne juthasson senki versenyelőnyhöz. Figyelemre méltó, hogy a többi pályázónak egyetlen egyező eleme sem volt a Kontúr által készített tervvel.
Szeptemberben az Európai Bizottság megküldte a végső verdiktet, és megtagadta a támogatási szerződés fenntartását, és közölte, hogy visszavonja a 360 milliárd forintnyi uniós forrást.
A beruházásra a NIF 110 milliárd forint előleget fizetett ki állami pénzből, ebből a V-Híd 44 milliárdot dolgozott le, tehát jelenleg is 57 milliárd forintnyi közpénz a V-Hídnál van kifizetve.
Ezt először az MKB (később MBH, azaz Mészáros Lőrinc bankja) finanszírozta, de 2024 októberében az állami Magyar Fejlesztési Bank állt be Mészáros mögé (ezt Lázár János akkori építési és közlekedési miniszter írta alá), tehát az előlegfizetési bankgaranciát jelenleg a magyar állam bankja biztosítja. Vagyis ha vissza akarják követelni az előleget a szerződés megszüntetésére hivatkozva, akkor a már kifizetett előleget (ha a V-Híd ezt nem hajlandó visszafizetni) az állam saját magától követelné.
Önmagában felveti a bűncselekmény gyanúját, hogy miként juthatott arra egy magyar állami bank vezetése, hogy a magyar adófizetők pénzére a bankgaranciát kiadja, hiszen ezzel valójában a magyar állam összejátszott Mészáros Lőrincékkel, hogy megkárosítható legyen a magyar állam
– fogalmazott Vitézy, hozzátéve, hogy ez ellentétes a bankgarancia céljával és logikájával. Ez szerinte nem egyedi, ez történt például a Bayer Construct Bosnyák téri beruházása során is. Ez azt is jelenti, hogy kormányváltás esetén ezeket az előlegeket nem egy kereskedelmi banktól, vagy a cégektől tudja követelni, hanem saját magától.
A fentiek miatt az EU-val kötött támogatási szerződés jelen formájában nem tud fennmaradni, ezért forró kérdés lesz, hogy Mészárosék el tudnak-e számolni a náluk maradt 57 milliárd forintos előleggel.
A sajtótájékoztató előtt néhány perccel a Közlekedési és Beruházási Minisztérium megküldte a V-Hídnak azt az értesítést, hogy kizárja őket a folyó vasútépítési beruházásokból, mert ismét a Kontúr Csoport által tervezett, előkészített beruházások kapcsán kíséreltek meg ajánlatot tenni. Példaként említette a Szeged–Kiskunfélegyháza vonalon történő vasúti fejlesztést, amely EU-s forrásból épül.
Vitézy szerint két út állt a kormány előtt: vagy a Tiborcz-féle Elios-ügy mintájára folytatják a közbeszerzést hazai forrásból, így az EU-s szervek vizsgálati joga megszűnik, és a magyar állam átvállalja a több mint 300 milliárd forint finanszírozását.
A Lázár-féle minisztérium éppen erre készült, ha a Fidesz megnyerte volna az áprilisi választásokat.
Vitézy az elmúlt hetekben tárgyalásokat folytatott az EB-vel a helyzet rendezése érdekében, és abban az esetben lenne menthető az uniós források jelentős része, ha a beruházást ezzel a kivitelezővel lezárják, és újra kiírják a transzparens közbeszerzést rá.
A sajtótájékoztató után Vitézy levélben fogja értesíteni a V-Hidat, hogy a beruházást felfüggesztik, a munkaterületet pedig el kell hagynia, és úgy kell befejezni a munkáit, hogy károsodás ne történhessen. Arra is felszólítják, hogy az 57 milliárd forint előleggel számoljon el.
Ezt követően megkezdik azt a folyamatot, ami a szerződés megszüntetéséhez vezet a törvénytelenségek miatt. Emiatt jelentős átalakulás jön a Déli körvasút életében, ami nehéz helyzetet fog eredményezni, mert félbehagyva, jelentős időre meg fog állni a beruházás – hogy pontosan mennyi időre, az a V-Híd hajlandóságától is függ, hogy átadja-e a tárcának a dokumentációkat, és együttműködik-e az átadásban.
Mindezek feladata Vitézy Dávidot illeti, ahogy az is, hogy érvényesítse az állam polgári és egyéb jogi igényeit, büntetőjogi felelősség gyanúja esetén pedig tegyen feljelentést. Ezt a Miniszterelnökséggel közösen már elkészítették, és a napokban benyújtják az illetékes NAV felé, kartellezés miatt pedig a GVH közreműködését is kérni fogják (amely szintén nem észlelte ezt a helyzetet). A GVH egyre erősebb összefonódását a Fidesszel ebben a cikkben érintettük a G7 írása nyomán.
Összességében a magyar államot 50-100 milliárd forint közötti vagyoni hátrány érhette, attól is függően, hogy mikor tud újraindulni a beruházás.
Nyitókép forrása: Facebook / Szijjártó Péter
