Egy meg nem nevezett önkormányzat perelte be az Államkincstárat, amely kiszámította a költségvetésük kiadási oldalának 5 százalékát, és csak azt tehették be az általuk választott bankhoz, a többi a kincstár számláján maradt. Ezzel, mint írták, „lényegileg elveszítette a saját, hitelintézeti számlákon tartott pénzeszközei feletti rendelkezési jogosultságát, amely mind a hitelfelvétel, mind a befektetések tekintetében alapvetően, tartós jogviszonyok átalakítására is kiterjedően korlátozza a gazdálkodása önállóságát”. A kincstár ezzel szemben arra hivatkozott, hogy ezt törvény írja elő, de az ügyet tárgyaló bíró maga is úgy látta: az 5 százalékos szabály „az alkotmányos alapjogi tulajdonvédelem alá tartozó jogait megfelelő közérdekű cél és kellő szabályozási átmenet nélkül, a tartós jogviszonyokra is kiterjedő hatállyal, a jogbiztonság követelményével ellentétesen korlátozza”. Hiszen az Alaptörvény szerint „A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik.”
Az önkormányzat arra is hivatkozott, hogy a szabad pénzeszközök (egyrészt a hosszabb időre lekötött pénzek, másrészt a napvégi összeg) után a kereskedelmi bankok kamatot fizettek, ez a kamatkiesés jelentős összeg.
Az önkormányzatok mellett az OTP Bank és az MBH Bank lehet a legnagyobb vesztese annak az új kormányzati ötletnek, amely szerint a településeknek a Magyar Államkincstárnál kell majd tartaniuk a pénzük nagy részét. A bankok 900-1000 milliárd forintnyi bankbetétet veszíthetnek el, emiatt viszont az önkormányzatoknak is drágulhat a bankolás. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint alkotmányellenes lehet az intézkedés, ami ráadásul akadályozná a napi munkát is.
A kincstár ezzel szemben azt mondta: nem vonja el az önkormányzattól a pénzeszközei feletti rendelkezési jogát, így nem sérül a tulajdonhoz való jog, és a település költségvetésén, pénzügyi, likviditási helyzetén a szabály semmit sem változtat.
Az Ab megkérdezte a pénzügyminisztert is, és Kármán András megvédte az elődei idején hozott törvényt. Az szerinte a helyi önkormányzatok feladatellátásához ideiglenesen nem szükséges források kincstári számlára utalását írta elő, és ezzel a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye, valamint az államadósság csökkentése költséghatékony módon érhető el. Az önkormányzatok a PM szerint közfeladatot látnak el, az államháztartás részeit képezik, ezért az ő pénzük közpénz. A kamatveszteségről pedig Kármán András megjegyezte az Ab-nak írt véleményében, hogy „a kereskedelmi bankok által nyújtott kamatbevétel nem abszolút védelem alatt álló tulajdoni elem, legfeljebb járulékos haszon, elmaradása nem értékelhető tulajdonelvonásként”.
Az Ab Márki Zoltán vezette öt tagú tanácsa, amelyben ott ült az új tagok közül Kovács András és Szomora Zsolt is, ezt az érvelést fogadta el.
Az önálló gazdálkodáshoz való jog nem értelmezhető önmagában, hanem csak a helyi önkormányzat államháztartásban elfoglalt helye, és a törvényi szabályozási keretek között. Az érintett helyi önkormányzat rendelkezési joga mind a fizetési számla, mind a kincstári számla felett megmarad., így nem állapítható meg az önkormányzati autonómia kiüresítése. A helyi önkormányzatnak nincs Alaptörvényben biztosított joga ahhoz, hogy hitelintézeti fizetési számlát korlátlanul vegyen igénybe, a kincstári számlája feletti rendelkezési joga pedig megmarad. A törvényhozás mérlegelési körébe tartozik, hogy hogyan rendezi az államháztartás központi alrendszere és az önkormányzati alrendszer viszonyát a kincstári számlavezetést illetően.
Ezért az Ab a bírói kezdeményezést elutasította, vagyis a bíró az eljárást folytatva kénytelen lesz az önkormányzat ellen ítélni, függetlenül attól, hogy mit gondol az alkalmazandó törvényről, mert az hatályban marad.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG/Túry Gergely.
