Már idén októberben életbe léphet annak az új szabályozásnak az első üteme, amelynek értelmében a települések folyószámláin lévő pénz túlnyomó részét a Magyar Államkincstárnál (MÁK) kell majd elhelyezni. A Nagy Márton-féle rendelettervezet szerint:

• 2025. október 1-jétől ez a szabály vonatkozik majd a megyei jogú városi önkormányzatokra, a Fővárosi Önkormányzatra és a fővárosi kerületi önkormányzatokra. 

• 2027-től az érintett kör kiegészül a városi önkormányzatokkal, 

• 2028-tól pedig a törvény kiterjed az összes települési önkormányzatra. 

A mintegy 3200 önkormányzat összesen 900-1000 milliárd forintos betéttel rendelkezik, ebből az első körben, októbertől 300 milliárd forint érkezhet majd az államkincstárhoz. Ezt az összeget a jelenlegi számlavezető bankok egyszerűen elveszítik:

a pénzt a jövőben az állam forgathatja meg, emiatt pedig a kereskedelmi bankok évente több milliárd forintos bevételtől eshetnek el. 

A tervezet szerint az alábbiak közül a magasabb összeg feletti részt kell átvezetni a Magyar Államkincstárhoz (MÁK): 

• az előző évi költségvetési kiadásnak az 5 százalékát meghaladó összeget; 

• vagy a következő munkanap végéig ellátandó feladataihoz, illetve teljesítendő fizetési kötelezettségeihez nem szükséges összeget. (Ez azt is jelenti, hogy az önkormányzatoknak a kereskedelmi bankoknál is lesz számlája, a kincstár a pénzintézetekkel áll majd kapcsolatban.) 

Magyarországon – néhány kivételtől eltekintve – alapvetően kétszereplős az önkormányzati banki szektor, a piac túlnyomó részét ugyanis az OTP Bank és az MBH Bank uralja. Ez részben arra vezethető vissza, hogy sok kereskedelmi bank túlságosan kockázatosnak vagy problémásnak tartotta az önkormányzati ügyfeleket, így elsősorban a magyar bankok vállaltak ilyen feladatokat.

A nagyobb városok általában az OTP ügyfelei lettek, a kisebbek pedig a korábbi Takarékok révén az MBH Bankhoz kerültek. Persze más kereskedelmi bankoknak is vannak önkormányzati ügyfeleik, de úgy tudjuk, a települések több mint 90 százaléka ehhez a két pénzintézethez tartozik. Ez azt is jelenti, hogy első körben az OTP-t érinti érzékenyen a betételvonás, mert októbertől éppen a legnagyobb ügyfeleknek, a megyei jogú városoknak, a fővárosnak, valamint a budapesti kerületeknek kell átállniuk az új rendszerre.

Az ötlet Nagy Márton minisztériumából érkezett

Veres Viktor

A HVG megkeresésére az öt legnagyobb kereskedelmi bank egyike sem akarta kommentálni a tervezett intézkedést, de forrásaink szerint a pénzintézetek nem lelkesedtek a kormányzati ötletért, ami érthető is:

a bankok nem szívesen válnának meg csak úgy több százmilliárd forintnyi betétállománytól.

Az önkormányzatok ráadásul sokkal összetettebb munkát adnak a pénzintézeteknek, mint a lakossági ügyfelek. Meg kell oldani a különböző díjbeszedéseket, gondozni kell az önkormányzati cégek számláit, valamint a bankbetéteket is, ráadásul jelentős lehet a készpénzforgalom is. Emiatt nem ritka a napi szintű kapcsolattartás sem. (A tervek egyelőre csak a települések pénzét érintik, az önkormányzati cégekét nem.)

A sokkal aktívabb ügyfélszolgálat azért érte meg a bankoknak, mert a települések ott parkoltatták a pénzüket, amit megforgatva szép nyereséget lehetett termelni. Ha ezeket az összegeket nem náluk tartják a jövőben, akkor nagyságrenddel emelkednek majd a települések számlavezetési díjai – állították banki forrásaink. Persze nem mindenki lesz vesztese a változtatásnak:

az intézkedéssel az állam jól jár, mivel kevesebb rövid lejáratú állampapírt kell kibocsátania a napi likviditás biztosítására, azaz olcsóbb lesz a finanszírozása, ráadásul rálát a települések pontos vagyoni helyzetére is.  

„Az önkormányzatoknak nem azért van időnként sok pénz a számlájukon, mert nincs rá szükségük, hanem azért, mert egyenetlenül szerzik meg a bevételeiket” – mondta a HVG-nek Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Ezeknek az összegeknek viszont rendelkezésre kell állniuk a pályázatokhoz, a beruházásokhoz vagy akár a napi működéshez – tette hozzá.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke

Reviczky Zsolt

Szerinte elfogadhatatlan, hogy az önkormányzatok nem dönthetnek a saját pénzükről, hanem ezeket azt egyszerűen átfolyatja magának használatra az állam. Ráadásul az intézkedést év közben vezetik be, miközben a lekötésekből származó kamatbevétellel a helyi költségvetésekben is terveztek. Felmerült ugyan, hogy az állam 6,5 százalékos kamatot is fizetnie, de írásban ezt egyelőre nem garantálták a településeknek.  

A MÁK egyébként azt vállalja, hogy egy munkanapon belül az önkormányzat rendelkezésére bocsátja a szükséges pénzt a bankon keresztül, az utalásért pedig nem számít fel semmilyen költséget. Mindenesetre a MÖSZ több oldalas észrevételt tett a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez, ebben információink szerint egyebek mellett a következőket kifogásolják:  

• A javaslat súlyosan sérti az önkormányzatok önálló gazdálkodását, veszélyezteti a működésük biztonságát 

• Sérül a gazdálkodási önállóság, a pénzügyi döntések saját hatáskörben történő szabad meghozatalának és az önkormányzatot megillető bevételekkel való szabad rendelkezésnek a joga 

• A Magyar Államkincstár és az önkormányzatok oldalán is indokolatlanul nő az adminisztrációs teher

• Magas lesz a kockázata annak, hogy a fizetési kötelezettségekkel az önkormányzatok késedelembe esnek, a késedelmi kamatok miatt így jelentős többletköltségük keletkezhet

• A költségvetés 30-35 milliárd forintnyi pluszbevétellel számol, de ez eltörpül a teljes büdzséhez képest

• Vannak olyan összegek, amelyek nem kezelhetők szabad pénzeszközként, azaz ezeket nem lehetne átfolyatni az államkincstárhoz. Ilyen például Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által folyósított finanszírozás, valamint a különböző előlegek, biztosítékok, más szerv részére beszedett és továbbutalandó bevételek (például illetékek) 

• Nem tudni, mi lesz a devizaszámlákkal, valamint a már lekötött összegekkel

Korábban több polgármester is bírálta már a tervezetet, a MÖSZ érdi gyűlésén például nemrég arra vezették vissza az ötletet, hogy fedezet kell a választások előtti pénzszórásokra, a különféle adókedvezmények ellentételezésére.