A G7 által megszólaltatott szakértők szerint a magyar a leggazdagabbakra célzó új sarccal együtt is a kevésbé progresszív európai adórendszerek közé tartozhat majd.
Még a vagyonadóval együtt is a gazdagabbaknak kedvez a magyar adórendszer a G7 cikke szerint. A lap szakértők véleményét kérte ki a témában, köztük azokét is, akik részt vettek annak a 2022-es tanulmánynak az összeállításában, melyet a Tisza-kormány valószínűleg alapul vett az új adónem kidolgozásakor.
Kármán András pénzügyminiszter – még a választás előtt, a Tisza Párt gazdasági szakértőjeként – lapunknak korábban adott interjújában arról beszélt, hogy az adózók legkevesebbet kereső húsz százaléka összességében hat százalékkal magasabb effektív kulccsal adózik, mint a leggazdagabbak, ezt akarják orvosolni áfacsökkentéssel és vagyonadóval.
A minimum az volna, hogy a beruházásra, fejlesztésre fordított összeget le lehessen vonni a gazdasági társaságok értékére jutó vagyonadóból – véli Heinczinger Róbert adószakértő, akit az adótervezetről kérdeztünk.
A 6 százalékos adat vélhetőleg a Budapest Intézet 2022-ben közzétett tanulmányából származik, mely – 2020-as adatokat alapul véve – a magyar adórendszer újraelosztási hatásairól szólt. A tanulmány fő megállapítása az volt, hogy ha az áfa és a személyi jövedelemadó együttes hatását nézzük, Magyarországon a jövedelem növekedésével csökken az adóterhelés, és az adózók legjobban kereső tíz százalékának 6-8 százalékponttal kisebb az adóterhelése, mint a legalsó jövedelmi tized tagjainak. Ennek az az oka, hogy az alacsonyabb keresetűek kevesebbet tudnak félretenni, és jövedelmük nagyobb részét költik el, így jövedelmükhöz mérten több áfát fizetnek.
A tanulmány egyik szerzője, Krekó Judit most a G7-nek arról beszélt, hogy a tanulmányban nem számolták ehhez hozzá a tőkejövedelmek adómentességét, mely még tovább kedvez a gazdagabbaknak. Krekó egy későbbi, 2024-ben megjelent, Tóth G. Csabával közösen szerzett kutatása szerint a legmagasabb jövedelmű 1 százalékra a tőkejövedelmek körülbelül háromnegyede jut, míg ez az arány a munkajövedelmek esetén 10 százalék alatti. A 2022-es tanulmány másik fontos megállapítása az volt még, hogy a családi adókedvezménnyel is a jobban kereső családok jártak jobban, a legnagyobb nyertesei a legfelső jövedelmi tized három- vagy többgyermekes adófizetői voltak.
A kormány 15-25 ezer vagyonos ember megadóztatását tartja reálisnak, ami Krekó szerint a adózók körülbelül 0,3-0,5 százalékát jelenti. Az intézkedés tehát egy nagyon szűk kört érint, emiatt pedig, bár Krekó szerint összességében a vagyonadó növelheti a legvagyonosabbak hozzájárulását a közteherviseléshez, de szűk hatóköre miatt önmagában nem rendezi át a szélesebb jövedelmi csoportok egymáshoz viszonyított adóterhelését. Ezért nem helyettesít egy olyan progresszív jövedelemadót, amely ellensúlyozhatná a rosszabbul keresők magasabb adóterhelését a felső 5-10 százalékhoz képest.
A legnagyobb hazai vállalati érdekképviseleti szervezetek nehezményezik, hogy a vagyonadó tervezetére alig pár napot kaptak – van azért pár közös javaslatuk. Szükségesnek látnák egyebek mellett egy harmadik, alacsonyabb, 0,3–0,5 százalékos kulcs bevezetését az 1–5 milliárd forintos vagyoni sávra.
A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint a hazai adórendszerre a jövedelmi tizedek adóterhelése szempontjából a vagyonadó mellett jelentős hatása lehet több megvalósított és tervezett adóintézkedésnek is, Krekó itt a mediánbér alatt keresők jövőre tervezett adójóváírását említi. A minimálbér szintjén ez az adóteher 6 százalékpontos mérséklődését jelent, ami szerinte érdemi különbség, de a jövedelemeloszlás közepén és felső részén keresők közötti különbség ugyanakkor továbbra is fennmarad, többek között az áfa és az egyéb adókedvezmények már említett hatása miatt.
„Bár az új kormány legtöbb adópolitikai intézkedése mérsékelheti az alacsonyabb és a magasabb jövedelműek adóterhelése közötti aránytalanságokat, a közepes és a magas jövedelműek helyzetét összehasonlítva a magyar adórendszer még ezekkel a változtatásokkal együtt is a kevésbé progresszív európai adórendszerek közé tartozhat majd,” összegzett a G7-nek Krekó.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
