A legnagyobb hazai vállalati érdekképviseleti szervezetek nehezményezik, hogy a vagyonadó tervezetére alig pár napot kaptak – van azért pár közös javaslatuk. Szükségesnek látnák egyebek mellett egy harmadik, alacsonyabb, 0,3–0,5 százalékos kulcs bevezetését az 1–5 milliárd forintos vagyoni sávra.
„A társadalmi egyeztetés rövid határideje megnehezítette az eltérő szakmai álláspontok érdemi megvitatását és összehangolását” – utalnak a vagyonadó kapcsán kiadott közös állásfoglalásában a legnagyobb hazai vállalkozói érdekvédelmi szervezetek arra, hogy a kormány csak a szokásos – és már a Fidesz-korszakban gyakorta kritizált – pár napos időt biztosította a vagyonadó bevezetéséről szóló törvénytervezet társadalmi vitájára.
Bár a szervezetek többsége önálló javaslatcsomagot is eljuttat a kormányzatnak,
fontosnak tartják, hogy a közös álláspontok is megjelenjenek a jogalkotási folyamatban.
Az állásfoglalást jegyzik mások mellett az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége), a FÉSZ (Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége), az IVSZ (Digitális Vállalkozások Szövetsége), a JVSZ (Joint Venture Szövetség), a MGYOSZ (Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége), az MKIK (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara), az MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége), az OKSZ (Országos Kereskedelmi Szövetség) és a VOSZ (Vállalkozók Országos Szövetsége).
Két sáv, két kulcs, adóköteles saját ingatlan, kormányzati szigor, és a külföldiek sem maradnak ki belőle teljesen – ez olvasható ki a vagyonadótörvény tervezetéből. A közvélemény támogatja az elképzelést, a vállalkozói kör lázadozik.
A közös állásfoglalást megfogalmazó szervezetek a vagyonadó lehetséges kedvezőtlen gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése érdekében elengedhetetlennek tartják, hogy az adó megállapításakor figyelembe vehetők legyenek a gazdaságba visszaforgatott források. Ennek megfelelően javasolják annak megfontolását, hogy
a szabályozás tegye lehetővé a beruházások, az energiahatékonysági és digitalizációs fejlesztések, a kutatás-fejlesztési tevékenység, a munkavállalói képzések, valamint a közhasznú nonprofit szervezeteknek nyújtott támogatások adóból történő valamilyen mértékű levonását.
Az aláírók szerint az 1-5 milliárd forint közötti vagyonok jellemzően a kisvállalkozókat érintik, ezekre az esetekre
javasolják egy mérsékelt 0,3-0,5%-os adókulcs bevezetését (amely akár évente emelkedhetne).
A kormány által bemutatott tervezet szerint a vagyonadó mértéke 1 milliárd és 100 milliárd forint vagyon között egy százalék, a 100 milliárd forint fölötti részre 1,5 százalék lenne. Tehát a javaslat egy harmadik, alacsonyabb kulcs bevezetését javasolja az 1-5 milliárd forintos sávra, az 5-100 milliárd forintos sávban maradhatna az egy százalékos kulcs.
Az aláírók szerint az elmúlt 35 év gazdasági folyamatai, és azok letükröződése
a társaságok mérlegében cégek ezreinél mutat ma arányaiban magas saját tőkét, ami illikvid és alacsony hozamot termelni képes eszközökben testesül meg.
Ezzel a javaslat arra a már többször megfogalmazott kritikára utal, hogy a megadóztatni tervezett vagyonelemek jelentős részét egyebek mellett gépek, berendezések, telephelyek stb. képezik. A javaslat arra is felhívja a figyelmet, hogy ezeknek az eszközöknek a szakértőkkel való felértékelése önmagában idő- és költségigényes, de ezeknek a változásoknak a számvitelben történő lekövetése társaságok tömegének a banki megítélését, és így a hitelhez jutási esélyét csökkenti jelentősen. Ezzel
vélhetően arra utalnak, hogy az újraértékelés sok vállalkozásnál alacsonyabb eszközértéket mutathat ki az eddig feltüntetettnél. Különösen, hogy az adó arra motiválja az érintetteket, hogy minél alacsonyabb eszközértéket, így minél alacsonyabb adóalapot mutassanak ki.
A rendelkezésre álló szűkös határidő miatt a kormányhoz forduló szervezetek meggyőződése, hogy a fentieken túl is számos sajátos, de rendszerszintű probléma várható. Az aláírók kérése és várakozása a kormányzat felé, hogy a tisztességes vállalkozók, illetve egyének méltányos, konstruktív eljárásokkal találkozzanak, és a kormányzat köteleződjön el arra, hogy folyamatában nyitott legyen a ma még nem látható esetleges anomáliák szabályozási kezelésére.
Erre Kármán András pénzügyminiszter tulajdonképpen ígéretet tett, a tervezetet bemutató sajtótájékoztatón elismerte, hogy alighanem lesznek olyan részletek, amikre nem terjedt ki a figyelmük, lesznek váratlank hatások, és hogy a szabályozás kialakítása „tanulási folyamat” lesz.
Fotónkon Kármán András, a kép a HVG-s Veres Viktor fotója.
A NAV-nál már készül egy vagyonkalkulátor azoknak, akik nem tudnák elsőre eldönteni, van-e egymilliárd forint vagyonuk. A kormány külön törvényben szigorítani fogja az adóelkerülési szabályokat, illetve bevezetnek majd egy, a külföldre vitt vagyonokat érintő ún. exit taxot. Az évente várt 200 milliárd forint konzervatív becslés. A pénzügyminiszter szerint a vagyonadó nemhogy fékezni, de élénkíteni fogja a gazdaságot, mivel ösztönzi a tőke jövedelemtermelésbe forgatását.
XIV. Leó szervezetéből rosszindulatú daganatot távolítottak el kedden.
