A 2026-os egyszeri, nem ismétlődő tételek kiesése GDP-arányosan 1,4 százalékponttal javítja az egyenleget. A „felelős gazdálkodás” a kiadási oldalon, vagyis a megtakarítások 1,5 százalékponttal javítják az egyenleget, míg az „igazságos közteherviselés”, tehát az adóemelések, kiskapuk bezárása 0,9 százalékpont pluszt jelentenek. A másik oldalon a kiadásnövelő intézkedések 1,4 százalékponttal rontják az egyenleget, így 2,6 százalékpontnyi hiánycsökkentés valósulhat meg – mondta el a 2027-es költségvetést bemutató sajtótájékoztatón Kármán András pénzügyminiszter. Ekkora hiány mellett a GDP-arányos államadósság várhatóan valamelyest kisebb lesz 2027 végén, mint 2026 végén, 77,5 százalékról 77,2 százalékra csökkenhet. A kormány prognózisa szerint 2030-ban 74,9 százalék lehet az államadósság.
Az elsődleges (kamatkiadások nélkül számított) hiány még mindig 1,1 százalék lesz 2027-ben.
A kiadások 3,9 százalékponttal csökkennek, míg a bevételek 1,4 százalékponttal jövőre az idei évhez képest. De ebben benne van a költségvetésen átfolyó uniós pénzek hatása. Azokat figyelmen kívül hagyva a bevételek nagyjából változatlan szinten alakulnak, míg a kiadások valamelyest csökkennek. A pénzügyminiszter szerint csak a kiadási oldali konszolidáció lehet tartós, fenntartható, a kiadási oldal növelés rendszerint fékezi a gazdaságot.
Fejnehéz módon hajtják végre a költségvetési konszolidációt, a kormányban is tisztában vannak vele, hogy a politikai ciklusok végén, a választásokhoz közeledve mindig nehezebb jelentős lépéseket hozni.
A Pénzügyminisztérium komoly matekleckét kapott: úgy kell csökkenteni a költségvetési hiányt, hogy a kormány közben el tudjon költeni mintegy 2 ezer milliárd forintot a választási ígéretek megvalósítására. A feladat megoldásához szükség volt néhány kreatív megszorításra.
Ami a költségvetést megalapozó gazdasági várakozásokat illeti, a közösségi fogyasztás 1,7 százalékkal csökkenhet jövőre, az állami költések visszafogása miatt. A háztartások fogyasztása ugyanakkor 4,1 százalékkal nő – mondta el Barabás Gyula államtitkár. A kisebb jövedelműek nettó jövedelme nő az intézkedéseknek köszönhetően, ennek köszönhetően erős marad a belső kereslet. A beruházások 5,7 százalékkal bővülnek a kormány prognózisa szerint, ahogy számolnak az export bővülésével is. A bruttó átlagkereset növekedése 5,5 százalékos lesz.
A költségvetési egyenleget javító (jövőre már nem jelentkező) egyszeri hatások közt az államtitkár egyebek mellett az idén létrehozott 500 milliárd forintos haváriaalapot, az uniós helyreállítási alapból származó pénzeket, az EU-bírósági döntések miatti kifizetéseket (az ország jelenleg napi egymillió eurót fizet egy menekültügyben hozott ítélet be nem tartása miatt), kifutó programokat, a 2026-os választás előtt fizetett fegyverpénzt említette. A rezsitámogatás és az uniós programok magasabb hazai önrésze 232 milliárd illetve 343 milliárd forinttal többe fognak kerülni 2027-ben, mint idén.
A Pénzügyminisztérium számos konkrét tételt azonosított, amelyeken összesen 1020 milliárd forintot lehet megfogni. Az előnytelen koncessziós szerződéseken például 246 milliárd forintot, a nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatásokon (pl. Széchenyi-kártya) 170 milliárd forintot, a migrációs bírság eltörlésén 135 milliárd forintot, a kekvák reformján 120 milliárd forintot, a kormányzati kommunikáción 93 milliárd forintot.
Az uniós források feloldása miatt számos olyan programra, ami most hazai költségvetési forrásból fut jöhet külső forrás. A kisebb tételeknél a működési kiadások 10 százalékos, a felhalmozási kiadások 20 százalékos csökkentése az elvárás. Ez Barabás szerint az eddigiek alapján reális, illetve egyeztették a minisztériumokkal, intézményekkel, állami vállalatokkal.
A költségvetés terveit értékelték magyar elemzők, akik közül többen a kockázatokra hívták fel a figyelmet.
A vitatható döntések, úgy mint az Otthon Start lecserélése a Wekerle Pluszra, a 14. havi nyugdíj beépítésének leállítása, és az szja-mentességek korlátozása kapcsán az államtitkár elmondta: a Fidesz-kormány által elfogadott tételek együttesen 2030-ban már 2,1 ezermilliárd forintba kerültek volna. Ez nem finanszírozható – figyelmeztetett Barabás. Fenntartható megoldásokat kerestek ezekre.
A cél az volt, hogy a vesztesek körét minimalizáljuk, a nyertesek körét maximalizáljuk
– mondta a családi adókedvezmények megtartása, az anyák adómentességének átalakítása kapcsán Kövesdy Attila államtitkár. Fenntarthatóvá, igazságosabbá, finanszírozhatóvá kívánták alakítani a rendszert. Az anyák szja-mentességeinek korlátozása mindössze 40-60 ezer családot érinthet hátrányosan.
Nyitókép: Kármán András. Fotó: HVG / Fazekas István