A volt jegybankelnök videóbejegyzésben hánytorgatta fel, hogy az MNB a nyereségéből 600 milliárd forintot befizetett a költségvetésbe, az alapítványoknak juttatott 267 milliárd forint pedig jó helyre ment.
Kedden, egy nappal az őrizetbe vétele előtt Matolcsy György jegybankelnök újabb videóval jelentkezett a YouTube-csatornáján, amelyben arra a „gyakori” és „jogos” kérdésre reagált, hogy miért nem fordította a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapítványaiba beletett 266,5 milliárd forintot például kórházépítésre.
Matolcsy szerint a válasz egyszerű: „a jegybank saját maga nem építhet kórházat például, vagy utakat”. Ellenben – emlékeztetett – befizetheti a nyereségét a központi költségvetésbe, ahol a pénzt a kormány fordíthatja kórházakra utakra.
Azt is felemlegette és hosszan ecsetelte, hogy elnöksége alatt a jegybank összesen 600 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a 2010-es években a jegybanki nyereségek elsősorban a forint gyengülésén képződtek; a jegybank pusztán a devizatartalékának átértékelődésén nyereséget realizál, ha gyengül a forint, illetve különféle devizaműveletekben is részt vesz.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy a 600 milliárd forint osztalék és a 267 milliárd forint, amelyet az alapítványokba tett, most éppen nagyon hiányzik a jegybankból. Az év első félévének végén a tőkéje mínusz 3,2 ezermilliárd forint volt.
Az MNB 2020 óta masszívan veszteséges, a veszteséget pedig csak azért nem kell azonnal visszapótolni a költségvetésből, mert az Európai Központi Bank áldásával módosították a jegybanktörvényt. Jelen állás szerint az MNB meghatározatlan ideig működhet negatív tőkével.
Eddig nem látott méretű, közel 3300 milliárd forintos tőkehiányt mutat a Magyar Nemzeti Bank idei első féléves mérlege. Bár ez is adósság – mivel a jegybank saját magának tartozik vele –, a törvényi szabályozás nem ad választ arra, meddig működhet így az intézmény.
Bár a jegybanknak nem dolga, hogy nyereséges legyen – elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása –, és az sem probléma, ha negatív tőkével működik, legalábbis felvethető, hogy a Matolcsy-féle vezetés hibái nem növelték-e fölöslegesen a veszteségeket. Gondolhatunk arra a 2022 őszi fiaskóra, amikor Matolcsy György személyesen deklarálta a kamatemelési ciklus végét, majd a forint árfolyamának zuhanását a jegybank csak egy utolsó utáni kamatemeléssel, 18 százalékos irányadó ráta bevezetésével tudta megállítani. Az extrém magas kamatszint fenntartása hatalmas veszteséget termelt az MNB-nek.
Az alapítványok tőkejuttatására visszatérve: Matolcsy szerint erre azért volt szükség, mert úgy látták, a kormány gazdaságpolitikájának támogatásában – ami valóban a jegybank egyik feladata –
a legfontosabb volt a közgazdasági pénzügyi képzés segítése erősítése és a közgazdasági pénzügyi tudás növelése Magyarországon.
Minimum vitatott, hogy az alapítványok mennyire voltak sikeresek mindebben, vagy egyáltalán volt-e bármi szükség a részvételükre. A probléma nem az alapítványok oktatási, képzési, tudománytámogatási működése körül van, hanem hogy úgy tűnik, a nekik juttatott tőke jelentős része eltűnt, de legalábbis nem visszaszerezhető, miközben számtalan visszaélés és jogsértés történt, amely cselekményeknek egyik legfőbb kedvezményezettje Matolcsy György fia, Ádám, és az ő üzleti, baráti köre volt.
A nyomozóknak sincs könnyű dolguk, hogy szétszálazzák az MNB-hez köthető problémás ügyeket. Több ingatlanügyletről, a közpénz felelőtlen elköltéséről is szó volt már, a nyomozók feladata most azt megtalálni, hogy mi az, amit bíróság előtt is bizonyítani tudnak.
Nyitókép: Matolcsy György a parlament gazdasági bizottsági ülésén. Fotó: HVG / Fazekas István
