A nyomozóknak sincs könnyű dolguk, hogy szétszálazzák az MNB-hez köthető problémás ügyeket. Több ingatlanügyletről, a közpénz felelőtlen elköltéséről is szó volt már, a nyomozók feladata most azt megtalálni, hogy mi az, amit bíróság előtt is bizonyítani tudnak.
Nem olyan egyszerű ez az ügy, hogy mit loptak el. Sok jogszabálysértés történhetett, el kell különíteni, hogy melyik szándékos, melyik gondatlan, és azt, amelyik nem büntetőjogi. Az ÁSZ jelentése után több feljelentés érkezett, további bűncselekmények körvonalazódtak.
Ezt még május végén mondta Fürcht Pál akkori főügyész, amikor a rendőrség és az ügyészség közös sajtótájékoztatón ismertette, hogy állnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az MNB-alapítványok és – bár neveket nem mondtak, de a kontextusból világos volt – a Matolcsy-kör ügyeinek felgöngyölítésével.
2016 tavaszán előlegezte meg a HVG az akkori jegybankelnöknek a rabruhát emblematikus címlapján. Mint az elmúlt 13 év matolcsys HVG-címlapjaiból kiderül, a most csalással gyanúsított fideszes gazdaságpolitikus már korábban elvesztette kegyencjellegét.
Valóban nehéz szétszálazni, hogy pontosan mi is történt az elmúlt bő tíz évben a Matolcsy-birodalom körül, ebből mi az, ami bűncselekmény gyanúját vetheti fel, és mi az, ami miatt nemcsak a HVG címlapján rajzolhattunk Matolcsy Györgyre rabruhát, hanem a nyomozók bíróság előtt is meg tudják erősíteni a gyanút. A májusi tájékoztatón Fürcht arra a kérdésre, hogy miért nem vittek el még senkit, azt válaszolta: „Ez az ultima ratio, azaz a végső eszköz, őrizetbe vétel nyomozástaktikai okokból nem történt” – legalábbis addig. Most ez a helyzet megváltozott: Matolcsy Györgyöt szerda délelőtt őrizetbe vették.
Hogy pontosan melyik ügy miatt, az egyelőre nem egyértelmű. Bátki Pál, az egykori jegybankelnök jogi képviselője a Telexnek azt mondta, hogy az ügyfelét „jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják”. A hamis magánokirat új szálnak tűnik, az eddigi hírekben ilyen nem került elő, a jelentős vagyoni hátrány okozása pedig sok különböző, Matolcsyhoz köthető hírben felbukkanhat. (Az ügyvédet kerestük, hogy pontosítsa, melyik ügyről van szó, ő későbbi tájékoztatást ígért, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig estére ígért részleteket.)
A legutóbbi ügy, amelyben feljelentést tett az MNB Varga Mihály-féle új vezetése, a jegybank tulajdonában álló öt ingatlanról szólt. A jegybank ugyanis átvilágította az MNB-Ingatlan Kft. nevű cégének működését, valamint megnézte az egyes ingatlanok értékbecsléseit, és arra jutott, hogy az ingatlanberuházásoknál jelentős túlárazás történhetett, az értékbecslések pedig a könyvekben szereplő értéknél lényegesen alacsonyabb összeget mutattak.
A szóban forgó öt ingatlan:
Az MNB-Ingatlan Kft.-t 2016-ban alapította meg a jegybanki alapítványokhoz tartozó Optima Befektetési Zrt., 2019 óta az MNB az ingatlanos cég egyedüli tulajdonosa. A fő feladata a fentebbi felsorolásban lévő ingatlanok felújításának, bérbeadásának, valamint az MNB-székház felújításának koordinálása. A kivételes státuszú ingatlanokra nem tudtak vevőt találni, még úgy sem, hogy idén nyáron már négymilliárd forinttal lejjebb vitték a kikiáltási árat.
Az MNB székházának felújítása kapcsán a jegybank új vezetése már tavaly októberben feljelentést tett, erről az eljárásról másfél hónapja azt írhattuk, hogy már a nyomozati szakaszban tart. Hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés lett a gyanú, miután jogi, műszaki, műemléki és építésgazdasági szakértők bevonásával megvizsgálták a felújítást.
A Szabadság téri székház felújításának az önálló magyar jegybank alapításának századik évfordulójára, 2024-re kellett volna elkészülnie, ehelyett 2025-ben lett készen. A beruházást szakértői körökben már az indulásakor szükségtelennek ítélték, majd még túl is léptek a terveken. Az összhatást egy tetőtéri üvegkalitkával rontották el – persze az, hogy mi csúnya a kritikusok szerint, nem büntetőjogi kategória, annál inkább az lehet, hogy a munka időközben az eredetileg tervezett 54-ről nettó 81,5 milliárd forintra drágult.
A felújítást a Raw Development végezte, amelynek tulajdonosa a Matolcsy Ádám üzleti köréhez tartozó Somlai Bálint volt. Az ő érdekeltségei az MNB-székház felújításának garanciális javításait sem teljesítették határidőre – pedig lett volna mit, hiszen a jegybank 4436 hibát talált –, ezért az MNB Ingatlan Kft. lehívta a bankgaranciát, ennek összegét azonban nem közölték.
Az ígéret ráadásul arról szólt 2021-ben, hogy a felújítás teljes költségét a nyereségéből fedezi majd az MNB. Ez annyira nem valósult meg, hogy már abban az évben veszteséges lett a jegybank, és azóta is mínuszban maradt.
A Telex információi szerint Matolcsy György mellett a Matolcsy Ádámhoz köthető míkonoszi villát tulajdonló cég vezető tisztviselőjét is őrizetbe vették. Míkonosz az egyik legdrágább görög sziget, a portál tavaly októberben tudta megtalálni a szálakat, amelyek igazolták, hogy van ott egy luxusvilla, amely bonyolult üzleti szálakon Matolcsy Ádámhoz és az ő üzleti köréhez köthető.
Arról nem volt szó, hogy konkrét bűnügy lenne a villa körül, a tulajdonosi körben és a felújítást, átépítést végzők listáján viszont felbukkan rengeteg olyan ember neve, akiket Matolcsy Ádám üzleti és baráti köréhez tartozókként emlegettek más hírekben is, vagyis az, hogy erről az ügyről is szó esik, alaposan kitágítja azoknak a körét, akik aggódhatnak. Matolcsy Ádám köreinek luxuséletmódjáról sok hír szólt, a közeljövő nagy kérdése, hogy közülük kikhez érhet el a nyomozás.
Ez az, amelynek kapcsán előkerült a szállóige:
Elvesztette közpénz jellegét
– az összképet az is csak egy kicsit rontja, hogy a törvényjavaslat, amelyben ezt leírták, közpénz helyett közvagyont írt, nem Matolcsy mondta, hanem Bánki Erik és Mengyi „Voldemort” Roland írták le abban a törvénymódosítás-tervezetben, amelyet végül az Alkotmánybíróság vissza is dobott a parlamentnek. A fideszes többség végül úgy fogadta el a jogszabályt, hogy az Állami Számvevőszék felügyelheti az alapítványokba kiszervezett pénz sorsát (ezért mondta nemrég Matolcsy György egy videójában azt, hogy az alapítványi vagyon soha nem veszítette el közpénz jellegét). A lényeg azonban ugyanaz: a közpénz átkerült az MNB alapítványaihoz, onnan pedig – nagyrészt a rossz befektetéseknek betudhatóan – eltűnt.
Még csak 2014 nyara volt, amikor a HVG megírta, hogy az MNB oktatási célokra hivatkozva 200 milliárd forintot adott a saját alapítványainak. A híres rabruhás címlapunk pedig 2016-os: akkor azt mutattuk be, hogy az MNB hat alapítványt hozott létre, ezek részére 2013 és 2016 között összesen 259 milliárd forint vagyont adott át. Az is ekkor derült ki, hogy az alapítványi hálózat támogatási listája tele van rokonok és barátok neveivel (mellékesen ennek a szálnak köszönhető a másik nagy szállóige is – amikor Kovács Zoltán kormányszóvivőt az ATV-ben szembesítette Kálmán Olga azzal, hogy megpróbálták eltitkolni, mire ment a pénz, Kovács visszakérdezett: „De sikerült?”.)
Az MNB-ben dolgozott akkoriban Windisch László is, mégpedig 2013 és 2019 között a pénzügyi szervezetek felügyeletért felelt. Miután 2022-ben az Állami Számvevőszék elnöke lett, az ő elnöksége alatt indult a vizsgálat az MNB ügyében.
Márpedig a vizsgálatot követő jelentés nagyon súlyos megállapításokkal van tele, ahogy az ÁSZ ezt követő, 2025. március 19-i feljelentése is – a dátum azért különösen fontos, mert Matolcsy jegybankelnöksége 15 nappal korábban ért véget.
Az ÁSZ szerint az Optima Befektetési Zrt., amely – az időközben hatból egyetlen alapítvánnyá összevont – jegybanki alapítvány vagyonát kezelte, „egy kirívó szakmai hiányosságokat tartalmazó, a kockázatok és a várható hozam kapcsán megalapozatlan előkészítő anyag alapján” szerzett részesedést két külföldi ingatlancégben. Az alapítói juttatást meghaladó ötletet az Optima hitelből, további kockázatot vállalva finanszírozta. A közel 500 milliárd forintosra hízott vagyon nagy részét olyan befektetésekbe tették a jelentés szerint, amelyek rosszul sültek el, így a vagyon egy része jelentősen csökkent – kevésbé szépen fogalmazva: eltőzsdézték –, miközben a pénzből a Matolcsy Ádám környezetéhez kötődő cégek részesültek.
Ráadásul az ÁSZ szerint az alapítvány beszámolóiban az Optima által kibocsátott kötvény könyv szerinti értéke nem tükrözte a befektetés tényleges piaci értékét.
Itt jött képbe a Kecskeméti Egyetem elhíresült kampuszügye is.
Az egyetem mögött álló alapítvány 2020–2021-ben 144 milliárd forint állami támogatást kapott az új kampusz fejlesztésére, ebből 127,5 milliárdot kölcsönadott az Optimának, az Optima viszont olyan rossz befektetésekbe tette azt bele, hogy az építkezésre szánt források jókora része elveszett. Az Orbán-kormány 2025-ben úgy döntött: még egyszer odaadja a beruházásra azt a pénzt, amelyet egyszer már eljátszottak.
És itt is szóba jött az – ügyeket állítólag Kovács Petra álnéven intéző – ifjabb Matolcsy üzleti köre, mert a számvevők úgy látták: Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint vállalkozásai, köztük a Raw Development Kft., amely nemrég 51 bankszámláját szüntette meg, milliárdos nagyságrendben kaptak megbízásokat MNB-projektekből. A számvevők szerint több ügylet a verseny korlátozásával járt.
Ez az az ügy, ami miatt már szeptemberben gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy Györgyöt, és a többi üggyel ellentétben közpénz eltűnése nincs benne, de így is súlyos. Az ügyészség gyanúja szerint az MNB akkori vezetői 2023-ban nyomást gyakoroltak az Erste Bankra, hogy az osztrák anyavállalat, az Erste Group felügyelőbizottságából tegyék ki Simor Andrást, az MNB 2007 és 2013 közötti elnökét.
Ha a vád igaznak bizonyul, az hivatali hatáskörrel való visszaélést jelent – de jelenleg úgy tűnik, Matolcsynak még ennél is sokkal súlyosabb vádakkal kell szembenéznie.
Nyitókép: Matolcsy György – Fotó: HVG / Fazekas István
Egy harmadik pedig egyáltalán nem.
