Nem az van, mint korábban, hogy „valaki bemond valamit, és akkor lesz repülőrajt”. Jelasity Radován örül, hogy sok korábbi kolléga kötött ki a kormányzatban, és pozitív, hogy a bankszektor és a kormányzat gazdasági előrelátása „egy és ugyanaz”. Azért reménykedik benne, hogy a különadók csökkennek.
Fair és transzparens a kommunikáció a kormány és a bankok között – erről Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank magyarországi vezérigazgatója beszélt a Kossuth rádió reggeli műsorában, a Felkelőben (a beszélgetés 01:35-nél indul) csütörtökön.
A műsorvezető arra kérdezett rá, hogy többen nehezményezték, hogy a kormány nem egyeztetett velük a költségvetés bejelentése előtt (például az Országos Kereskedelmi Szövetség egyik szeme sírt a másik nevetett, a Reklámszövetség az egész gazdaságot féltette a reklámadótól), de a Bankszövetség elnöke nem panaszkodott a rádióban, sőt azt mondta,
meg szeretné dicsérni a kormányzatban dolgozó volt kollégákat, akik a bankszektorból átmentek és profi munkát végeznek.
Jelasity Radován szerint jó a kommunikáció, a bankszektor elmondja, mi a legfontosabb, és min kellene változtatni, a politika dönt, ők pedig bíznak benne, hogy pozitív lesz a kifutás. Elégedett volt a költségvetéssel is, szerinte ha sikerült elérni az ott rögzített alapvető számokat, az a gazdaságnak és a bankoknak is jót tesz.
Azt is nyugtázta, hogy a növekedést, inflációt és deficitet nézve a bankszektor és a kormány előrelátása „egy és ugyanaz”,
Nem arról van szó, mint jó régi időkben, hogy valaki valamit bemondott, és akkor lesz repülőrajt, meg valamilyen gazdasági növekedés, most mindenki ugyanabból a kottából játszik, ami szerintem nagyon nagyon jó dolog.
A hitelezési kilátásokkal kapcsolatban kijelentette, hogy nem a kamatcsökkentés a kérdés, hanem az, hogy ez mikor történik meg, és hogy inkább a világban zajló negatív folyamatok miatt nem olyan gyors. Szerinte jelentős a bizalomnövekedés, és néha az az érzése, hogy „a külföldiek jobban hisznek bennünk, mint mi magunk”. Nagy kihívás szerinte, hogy sikerül-e a következő 6-9 hónapban olyan beruházási boomot elérni, ami emeli a GDP-t, ami hozzájárul, hogy 2030-ra 3 százalék alá lehessen vinni a deficitet.
A beszélgetésben szóba került a bankadó és az extraprofitadó témája is, amik miatt, a bankszektor adózási rátája 45 százalékos,
senki nem adózik Magyarországon ennél többet
– mondta Jelasity Radován, aki reménykedik benne, hogy a terhek csökkenni fognak.
A kamatstop fenntartása indokolatlan, és a Bankszövetség a devizahitelesek ügyét is lezártnak tekinti. A bankok tisztában vannak vele, hogy a kormány nem tud egyik napról a másikra lemondani a különadójukról, de legalább azt szeretnék látni, mikor és hogyan kívánják kivezetni.
Beszéltek az államilag támogatott 3 százalékos lakáshitelről – ez most Wekerle- Lakásépítési Program néven fut majd –, amivel a kormányzat szerint a bankok is jól járnak, de a bankvezér szerint ők nem ebből élnek, és szívesen lemondanának róla. Jobban járnának, ha csökkennének a különadók. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a támogatott hitelezés az adófizetőknek sokba kerül, de pozitívan, „felelősségteljes húzásként” értékelte, hogy már csak az új lakások esetében engedik.
Nem könnyű szétszálazni, melyik értékes ingatlan lehet tárgya a volt jegybankelnök elleni gyanúsításnak.
