A rendezvények állami támogatásánál mostantól a gazdasági hatás és a várható vendégéjszakák mellett a társadalmi hatást és a nemzetközi presztízst is súlyozzák.
A jövőre Magyarországon megrendezendő négy világbajnokságra az előző kormány által elkülönített összeget szinte minden esetben igyekeznek radikálisan csökkenteni, sok esetben megfelezni – nyilatkozta a sportot is felügyelő Pósfai Gábor belügyminiszter a Telexnek. A tárcavezető azt nem tudta megerősíteni a lapnak, hogy Balásy Gyula Lounge-csoportja minden esetben 20 százalék körüli összeget vitt el az események büdzséjéből, de kijelentette: külső céggel világíttatják át az elmúlt évek nagy sporteseményeinek költségvetését, hogy tisztán lássanak.
Példaként Pósfai a jövő évi vizes világbajnokságot említette, amelynek megrendezésére elmondása szerint az Orbán-kormány eredetileg több mint 80 milliárd forintot szánt. „Mi most 39 milliárd forint alatti összeggel számolunk, bár a sokmilliárdos jogdíjat már korábban ki kellett fizetni” – mondta a miniszter. Az esemény nyári sajtótájékoztatóján lapunk még hiába érdeklődött a tervezett összegről, kérdésünkre akkor még sem Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár, sem Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség, egyben a szervezőbizottság elnöke nem válaszolt.
„A közelmúltban módosítottuk az eredeti, még 2019-ban megkötött szerződést, ami rengeteg pontban kifejezetten előnytelen volt Magyarországnak. Kezdve azzal, hogy minden a World Aquaticset (a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetséget – a szerk.) védte, és minden felmerülő extra költségért a magyar állam vállalt felelősséget” – magyarázta Pósfai, hozzátéve:
úgy sikerült tízmilliárdokban mérhető összegeket spórolni, hogy tartalmilag nincs érdemi változás a lebonyolításban.
A másik három jövő évi nagy eseményről is beszélt a belügyminiszer:
A május végi, Budapesten megrendezett labdarúgó Bajnokok Ligája-döntőről azt mondta, bár a minisztérium felállása és az esemény között alig több mint egy hét telt el, szinte gond nélkül ment le, „és az európai szövetség, az UEFA mintegy 800 millió forintot vissza is utalt, nemzetgazdasági szempontból nem vitás, hogy megérte idehozni”.
A szeptemberi atlétikai világdöntőt sportszakmailag sikeresnek nevezte, annak 16 milliárd forintos költségéről azonban azt mondta, látni kell, hogy nagyon sok pénz. Szerinte a szerződéses feltételek ebben az esetben is a nemzetközi szövetség (World Athletics) érdekeire voltak szabva, hiszen például a versenyzők pénzdíját is teljes egészében a magyar adófizetők állták.
Tévés és lebonyolításbeli innováció, influenszerek a sajtózónában, azonnali interjúk a pálya szélén és hatalmas pénzdíjak – ezek a legfontosabb különbségek a hagyományos atlétikaversenyek és a Budapesten debütált atlétikai világdöntő között, amely más sportesemények, akár az olimpia számára is mintát jelenthet.
Pósfai megismételte korábbi közlését, amely szerint állami támogatással mostantól csak olyan eseményt rendez meg Magyarország, amely megfelel az újonnan kialakított kritériumrendszernek. A gazdasági hatás és a várható vendégéjszakák mellett súlyozzák a társadalmi hatást és a nemzetközi presztízst is, és végül egy objektív pontszám alapján hoznak döntést. Szeretnék emellett feléleszteni az eddig a Lounge által uralt rendezvényszervezői piacot, dinamikussá tenni a közbeszerzési versenyt, mert így lejjebb lehet vinni a rendezési árakat, és megszűnhet a torzító hatás.
Felidézte Magyar Péter miniszterelnök bejelentését is arról, hogy a sporttao-t kivezetik, és a jövőben a hat kiemelt csapatsportág – a labdarúgás, a kézilabda, a jégkorong, a vízilabda, a kosárlabda és a röplabda – a központi költségvetésből kap majd közvetlen, célzott támogatást. Erre a célra 150 milliárd forintot szánnak. „Mostantól alapvetően egy kalapba fogjuk betenni a pénzeket, a végleges elosztás a következő hetekben valósul meg, akkor derülhet ki, hogy melyik sportág mennyi állami támogatáshoz jut. De a költségvetésből mindenképpen nagyobb szeletet szánunk az aktív életmód, a szabadidősport és a fogyatékkal élők sportjának támogatására, valamint az egyéni sportágak többségére” – jelentette ki.
A lehetséges budapesti olimpiarendezésről azt mondta, jelenlegi fázisban ez a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a főváros ügye. „Budapest sok létesítménye alkalmas olimpiára, a közlekedésben és a szálláskapacitásban viszont még sok a tennivaló.”
A MOB és a főváros Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal folytatott párbeszédéhez készült olimpiarendezési terveket és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi stratégiát lapunk mutatta be elsőként, ahogyan azt is a HVG mutatta be, mennyire nem igaz az, hogy a magyarországi sportlétesítmények gyakorlatilag készen állnak az olimpiai események fogadására:
Népszerű érv, hogy szinte minden sportlétesítmény készen áll egy budapesti olimpia megrendezéséhez, de ha közelebbről megvizsgáljuk, kiderül: a stadionok, csarnokok jó része túl kicsi ahhoz, hogy helyet adjon a játékok eseményeinek.
Nyitókép: Pósfai Gábor belügyminiszter az atlétikai világdöntő sajtótájékoztatóján 2026. szeptember 10-én. Fotó: MTI / Vasvári Tamás
