„A korábbi kormány több mint tíz éve ígérte a repülőtéri gyorsforgalmi út átépítését – de végül sose kezdett hozzá. A Tisza-kormány most döntött a beruházás újraindításáról, és megkezdi a meglévő tervek engedélyezését, majd megvalósítását” – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Facebookon.
A kivitelezési tendert várhatóan 2027 második felében írhatják ki, az előkészítő munkák 2028-ban, maga az építkezés 2029-ben indulhat meg. A Fidesz-kormány 2024-ben jelentette be a felújítást, akkor 2026-os kezdéssel és 3,5-5 éves beruházással számoltak.
„A mai, 2x1 sávos úton egyetlen baleset is teljes útzárat okozhat. Ilyenkor ugyanúgy elakad a repülőtéri 100E busz, mint az autóval vagy taxival a reptérre tartók vagy az agglomerációból ingázók” – mondta Vitézy Dávid.
A terv szerint az út 2x2 sávos lesz, átépülnek a felüljárók, és az Üllői út végén külön szintre kerül a közút és a vasút. Az átépítéshez szükséges kisajátítás több mint 300 ingatlant érint.
Megjelent a Magyar Közlönyben is
November 11-én este a Magyar Közlönyben is megjelent, hogy a kormány továbbra is kiemelt jelentőségű beruházásként kezeli a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közúti elérhetőségének javítását, és döntéseket hozott a beruházás megvalósítása érdekében.
Vitézy Dávid feladata lesz a projekt megvalósításához szükséges, megkezdett területszerzési és terület-előkészítési feladatok végrehajtásának folytatása, a kiviteli tervek rendelkezésre állását követően 90 napon belül el kell indítani a kivitelező kiválasztására irányuló feltételes közbeszerzési eljárást.
Ezekre a feladatokra 2027-ben 8 milliárd forint, 2028-ban legfeljebb 16,5 milliárd, összesen tehát 24,5 milliárd forint forrást kell biztosítani.
Korábban még támadta a tervet
Vitézy Dávid 2024-ben még támadta az előző kormány tervét, és azt mondta: szerinte az lenne a helyes, ha először vasutat építene a kormány, nem gyorsforgalmi utat.
Vitézy szerint a kötöttpályás kapcsolat megépítése sokkal fontosabb és sürgetőbb, mert „Európában lassan egyedülállóvá válik a budapesti repülőtér azáltal, hogy nincs és nem is épül kötöttpályás kapcsolat”. Hozzáteszi: a gyorsforgalmi rendbetétele sem ördögtől való, a tervezésen sokat dolgozott Vitézy is, de ez másodlagos feladat.
Vitézy akkori véleménye szerint a másik probléma elődje, Lázár János elképzelésével az, hogy a gyorsforgalmi utat 95 százalékban nem a reptéri forgalom használja, hanem a 4-es út agglomerációs autóforgalma Vecsés, Monor és az M0-s autóút felől.
Az út 2×2 sávossá tétele további ingázó autóforgalmat vonzana Budapestre, miközben a város már így is túl van terhelve.
A Tisza-kormány egyelőre szintén nem jelentette be a repülőtéri vasút beruházását.
A közlekedési szakember szerint elsődlegesen a vasúti összeköttetést kell fejleszteni, mert a fővonali bekötésre készen állnak a tervek, az építési engedélyek pedig még hatályosak. A gyorsforgalmi bővítése nem a reptéri forgalmat segítené, hanem még több ingázót vonzana a belvárosba az agglomerációból.