Varga Mihály a múlt héten azt állította egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt, hogy 2016 tavaszán semmi nem támasztotta alá, hogy problémák lennének a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézményei, alapítványai körül. Varga hangsúlyozta, sem a belső ellenőrzés, sem a könyvvizsgáló nem jelzett visszaélést az alapítványok létrehozása során.
Róna Péter közgazdász-jogász professzor a 24.hu-nak viszont most arról beszélt: Varga állítása nem állja meg a helyét, mivel a jegybank felügyelő bizottsága ekkoriban jelezte, problémásnak látják azt, hogy a MNB alaptevékenységén kívüli, nagyszabású programokat finanszíroz. Ezt alátámasztja a felügyelőbizottság 2014 februári jegyzőkönyve és az éves beszámoló is rögzíti, mindezt pedig elküldték az akkori pénzügyminiszternek, Varga Mihálynak.
A volt jegybankelnök Matolcsy Györgyöt alapvetően a letartóztatása akadályozza, de a bánásmód sem tetszik neki, a jelenlegi MNB-elnök, Varga Mihály viszont megjelent a parlamenti vizsgálóbizottság előtt.
A felügyelőbizottság a 2013 júniusa és 2014 márciusa közötti időszakról készített jelentésében külön kiemelt egy korábban nem látott méretű, több tízmilliárdos tételt, ami külföldre vitt értéktárgyak visszavásárlását célozta. Erről kapott tájékoztatást a testület, de nem ítélte elég részletesnek, ezért kérték a jogszabályi alapok bemutatását, és a tervet, hogy miként kívánják elkölteni az 5 évre előirányzott 30 milliárd forintot.
Emellett több, nagyszabású költést is jóváhagyott ekkoriban az MNB igazgatósága, köztük egy 50 milliárdos ingatlanvásárlási és egy 40 milliárdos felújítási keretet. Ezekkel kapcsolatban a felügyelőbizottság megállapította, hogy a jegybanktörvényből nem vezethető le közvetlenül ezek jogalapja, és azt is felvetették, hogy megfelelő apparátus és ellenőrző rendszer, sőt, akár külön szabályozás létrehozása is indokolt lenne.
Róna Péter elmondása szerint az alapítványokat azért nem említette ekkor a felügyelőbizottság, mivel ezekről nem kaptak tájékoztatást, pedig a Pallas Athéné Domus Animae nevű alapítványt még 2013 decemberében alapították. Az alapító MNB ebbe 42 milliárd forint alapítói vagyont tett bele. A Domus Animae alapítvány után még egyet alapítottak 2014 januárjában, majd további hármat márciusban, amelyekben összesen 266,4 milliárd forintot tett a jegybank.
2014-ben Róna elmondása szerint figyelmeztette Járai Zsigmondot a felügyelőbizottság elnökét, hogy az MNB igazgatósága negligálja az ellenőrző testület észrevételeit, de ennek nem lett következménye.
A 2014-es országgyűlési választásokkal lejárt a felügyelőbizottság mandátuma, ami után bő egy évig ellenőrző testület nélkül működött a jegybank, igaz ennek a Fidesz-KDNP ekkor megteremtette a jogszabályi alapját is. Az újonnan felálló felügyelőbizottság pedig már úgy állt össze, hogy abba főként Fidesz-közeli szereplők kerültek.
Varga Mihályt az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság előtt hallgattak meg a múlt héten. Az alapítványok ügye 2013-ban kezdődött, és tavaly derült ki, hogy a jövő pénzügyi képzéseire szánt vagyon nagy része odalett, mivel Matolcsy György korábbi jegybankelnökhöz, illetve fiához köthető körök eltőzsdézték azt.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly három hosszú jelentést publikált az ügyben, ami után feljelentést is tettek, a nyomozás legfrissebb fejleményei, hogy Matolcsy Györgyöt letartóztatták, fia, Matolcsy Ádám ellen pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Róna Péterrel nemrég a HVG portréinterjút készített, ezt alább olvashatja:
A volt államfőjelölt attól tart, hogy a kritikátlan támogatás, amit a kormányfő kap, rosszra szoktatja. Arra, hogy az ország politikai mintázata a vezérelvű demokrácia. Ez megnehezíti a demokratikus jogállam felépítését. A közgazdászprofesszor szerint az a 266 milliárd, amit az MNB-ből kitalicskáztak, valójában a devizahitelesek pénze. HVG-portré.