Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Nem lehetett túl boldog Matolcsy György, amikor megkapta Szász Károly levelét. A folyamatosan növekedést vizionáló nemzetgazdasági miniszter arról értesült, hogy a pénzügyi felügyelet fontosabbnak tartja a bankrendszer stabilitását, mint a növekedés magasztos eszményét, amihez épp jó lenne felpörgetni a teljesen leállni készülő hitelezést.
A PSZÁF elnöke ugyanis azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy mielőbb meg kellene emelni a bankok hitelezési kockázatokra számított tőkekövetelményét, a felügyelet már elküldte erre vonatkozó javaslatát a nemzetgazdasági miniszternek. A bankrendszer tőkehelyzetének megerősítése fontos lenne az ország esetleges további leminősítésének megelőzése érdekében és az IMF-fel folytatott tárgyalásokon is - véli Szász, ki szerint összességében nincs aggodalomra ok, de már látszik a pénzügyi-gazdasági válság és a pénzügyi közvetítőrendszerre ható különböző itthoni intézkedések együttes hatása.
Noha Szász megjegyzi, hogy "a felügyelet nem fogja megengedni, hogy az új tőkekövetelményt a hitelezési aktivitás csökkentése, illetve az eszközök kockázati súlyának átalakítása révén érjék el a bankok", azt megnézzük, milyen eszközöket vet be a PSZÁF, ha mégis. Megbünteti a bankot, ha nem hitelez? Na ne vicceljünk kérem szépen.
A felügyelet elnöke emlékeztetett rá: a válság kitörése óta a különböző európai szabályozó szervek folyamatosan jelzik, hogy szükség van a bankok tőkehelyzetének megerősítésére. Ilyen jelzésnek tekinthetőek az évente elvégzett stressz-tesztek, amelyek extrém feltételek között vizsgálják a szektor teherbíró képességét. A legújabb jelzés az Európai Bankhatóságtól (EBA) érkezett, amely a legfontosabb 71 bank esetében a hitelezési kockázat tőkeszükségletének mértékét - a szuverén kockázatokra már megképzett értékvesztések után - az elsődleges alapvető tőke mértékének 9 százalékában állapította meg.
A magyarországi bankokkal szemben jelenleg támasztott 8 százalékos tőkemegfelelési mutató a régióban csupán a szlovákiai szintet haladja meg hajszálnyival, az összes többi közép-kelet-európai országban magasabb tőkeszintet írtak elő. A szabályozói tőkekövetelmény ma Bulgáriában és Szerbiában 12, Romániában és Horvátországban 10 százalék. A magyarországi bankoktól megkövetelt tőkeszint nemcsak a környező országokétól marad el, hanem a válság után kialakult európai trendektől is. A tőkét mérséklik azok az államháztartást erősítő hazai intézkedések - a bankadó, a különböző fogyasztóvédelmi intézkedések, a végtörlesztés bevezetése, a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása -, amelyek a bankrendszer jövedelmezőségének a csökkenéséhez vezettek - mutatott rá a PSZÁF elnöke.
A felügyelet így indokoltnak látja, hogy a magyar bankok esetében a jelenleginél magasabb tőkeszükségletet állapítsanak meg, amit minél gyorsabban be kellene vezetni a PSZÁF szerint. Szász Károly emlékeztetett arra, hogy Ausztria - ugyancsak a hitelminősítőkkel és az IMF-fel tárgyalva - nemrég korlátozó intézkedéseket vezetett be bankrendszere biztonságának, ellenálló képességének erősítésére, megelőzendő az osztrák államadósság leminősítését. Más uniós tagállam is készül hasonló lépésre.
A felügyelet javaslatait már megvitatta a Pénzügyi Stabilitási Tanács. A javaslat lényege, hogy a hitelezési kockázat első pillér szerinti, jelenleg 8 százalékos tőkeszükségletét meghatározott méretnagyság feletti bankoknál megemelnék, amelyeknek az idén június 30-i szabályozói tőkeszükséglethez képest keletkezett tőkenövekményt még 2012-ben elő kellene teremteniük. Az elnök arra számít, hogy a bankok "pozitív megértéssel" fogadják a javaslatot, amely összhangban van a nemzetközi gyakorlattal.
A PSZÁF megvizsgálta a potenciális tőkeszükségletet a szektor egészében és bankonként is. Van olyan tőkeszükséglet-szint, amelynél csak minimális tőkeemelésre, s olyan is, ahol egy-két banknál jelentősebb növekményre van szükség, attól függően, milyen tőkeszintet fogadnak el a döntéshozók. Hozzátette: a felügyeleti számítások a végtörlesztések előtti helyzetből indultak ki. A végtörlesztés azonban tovább rontotta a bankok tőkeellátottságát, ami újabb érv amellett, hogy a kérdést rendezni kell.
A lényeg tehát, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelően épp akkor korlátozzák a bankok kockázatvállalását, emelik meg követelményeiket, amikor az állam a végtörlesztéssel és a bankadóval kicsinálta a mutatóikat, igen kockázatossá téve őket. Megnyugtató, hogy a PSZÁF végzi a dolgát, de kezd egyre sanszosabb lenni, hogy a hitelezésnek annyi.
