Néhány hónapja még egyértelmű volt, hogy Európában a német kötvények jelentik a végső menedéket, amikor para volt a tőkepiacokon, a pénzek megindultak a bundok felé. Az eurózóna gondjainak növekedésével azonban egyértelműen megváltozott a befektetők hozzáállása: már a német papírokat is kockázatosnak kezdték érezni és más menekülőeszközre lett igény.

A jelszó az lett, hogy Európa jöhet, de az eurózónából jobb tiplizni. E hozzáállás eredménye nem csak a brit papírok felértékelődése, hanem a skandináv kötvények szárnyalása. A Bloomberg cikke szerint a 10 éves, illetve hosszabb hátralevű futamidejű svéd kötvényekkel 28 százalékos hozamot lehetett az idén elérni (ez a világ legjobb teljesítménye), a svéd és a német kötvények közötti hozamkülönbség még nem volt akkora, mint a múlt héten, amikor a 10 éves papírokat összevetve a svédek 44 bázisponttal olcsóbban finanszírozták magukat, mint a németek.

Svédországban idén is szufficites lesz a költségvetés és pluszos a folyómérleg, kézenfekvő megoldás a befektetők részéről a svéd papírok további vásárlása, ha kiújulnak az eurózónával kapcsolatos félelmek. Viszont ellenkező esetben, ha valóban komoly haladás lesz a zónában, érdemes lehet a svéd-német spread szűkülésére játszani.