Az 1960-as évek elején az R. J. Reynolds és a Philip Morris bevételeinek túlnyomó többségét a hazai piacon szerezte. Az R. J. Reynolds úgy viszonyult a nemzetközi területhez, hogy aki valahol messze a világban Camelt szeretne venni, az majd szól.

Joe Cullman, a Philip Morris vezetője másképp látta. Felismerte, hogy hosszú távon a külföldi piac jelenti a legnagyobb növekedési lehetőséget, annak ellenére, hogy abban a pillanatban a vállalat jövedelmének kevesebb mint 1 százaléka származott külföldről.

Cullman sokáig gondolkodott a külpiacok fejlesztésének legjobb stratégiájáról, és végül ragyogó válaszra talált: nem az volt a kérdés, hogy „mit”, hanem az, hogy „kivel”. Legjobb emberét, George Weissmant kivonta a hazai piacról, és kinevezte a nemzetközi osztály élére.

Ekkor a nemzetközi terület gyakorlatilag még egyenlő volt a nullával: volt egy parányi exportosztály, egy botladozó befektetés Venezuelában, egy hasonló Ausztráliában, egy kisebb üzem Kanadában. Áthelyezésekor sokan azt találgatták, vajon mit ronthatott el George Weissman.

„Nem tudtam eldönteni, hogy most akkor félre vagyok lökve, vagy le vagyok fokozva, vagy egyszerűen ki vagyok rúgva. Az egyik nap még én irányítottam a cég 99 százalékát, a másikon pedig még egy százaléknál is kevesebbért lettem felelős”

– emlékezett Weissman.

És mégis: amint a Forbes magazin 20 évvel később megállapította, Cullman döntése Weissman áthelyezéséről zseniális húzásnak bizonyult. Az urbánus és kifinomult Weissman ugyanis tökéletesen alkalmas volt az európai piac kiépítésére, és irányítása alatt hamarosan a nemzetközi eladások váltak a cég legnagyobb és leggyorsabban fejlődő üzletágává.

Az RJR kontra Philip Morris eset egy gyakori mintát példáz. A kiemelkedő cégek rendszeresen a legnagyobb lehetőségekre állítják rá a legjobb embereiket, és nem a legnagyobb problémáikra. Pedig a problémák kezelésével csak jó lehet a cég, kiválóvá azonban csak a lehetőségek felfuttatásával lehet válni.

A fenti cikk a Jóból kiváló című könyv szerkesztett részlete. Jim Collins újra kiadott könyvében azt kutatja, miben ragadható meg a tartós üzleti sikert produkáló vállalatok közös jellemzője. A kiadvány "folytatása" - a Tudatosan kiváló - a tartós üzleti siker titkát keresi napjaink kiszámíthatatlan környezetében.