A világ számos pontján találhatunk Montessori intézményeket. Akár hírből, akár saját tapasztalatból ismerjük őket, általában lenyűgöz bennünket a Montessori-tantermekre jellemző nyugalom és rend, valamint a Montessori-szemlélettel nevelt gyerekek önállósága, érettsége és figyelmessége.

A „Montessori” név jelenleg 110 ország több mint 22 ezer intézményére utal, ahol dr. Maria Montessori irányelveit követik. A módszernek része a tantermek megfelelő elrendezése és a gyerekek tanulásának elősegítése, de ide tartozik a kapcsolatokról való gondolkodásmód is, amely otthon, a munkahelyen vagy bárhol máshol alkalmazható.

A Montessori-szemlélet a mindennapokban című könyv elismert Montessori-pedagógus szerzői olyan szokások megalapozásában segítenek, amelyeket – a reggeli készülődéstől kezdve a házimunkán, az étkezéseken át a lefekvésig – minden korosztálynál, a családi élet legkülönbözőbb területein alkalmazhatunk. Az alábbiakban ebből a könyvből közlünk egy szerkesztett részletet.

Hogyan beszéljünk a gyermekkel?

HVG Könyvek

Az alábbi szempontok segíthetnek felkészülni a nehezebb beszélgetésekre:

• Csak annyi információt osszunk meg a gyerekekkel, amennyit be tudnak fogadni. A magyarázatok hossza és mélysége igazodjon az életkorukhoz és érettségükhöz. Ha például egy hároméves érdeklődik, hogyan születnek a gyerekek, rövid és egyszerű választ adjunk. Ekkor még nem kell minden részletet megosztani vele a fogantatástól a születésig. Egy kiskamasz ugyanakkor nemcsak tudni szeretné, de tudnia is kell. Ugyanez a helyzet a többi „kínos” kérdéssel.

• Beszéljünk őszintén az érzéseinkről! Ha kínosnak érzünk egy témát, fejezzük ki ezt is, az érettségüknek megfelelően. A gyerekek a szavakon túl az érzéseket és a testbeszédet is észlelik, és tisztában vannak vele, ha palástoljuk az érzéseinket.

• A különélés és a válás nehéz téma. A gyerekek hibásnak érezhetik magukat, ezért tisztázni kell velük, hogy ami történt, az nem az ő felelősségük, és hogy bármi lesz is, mindkét szülő szereti őket. Ilyenkor az a legnehezebb, hogy el kell magyarázni a válás okát, miközben a gyermek szempontjait is szem előtt kell tartani, például azzal, hogy nem a másik felet hibáztatjuk.

• A különböző családok különböző meggyőződéseket vallanak. Beszélgessünk gyermekünkkel arról, hogy az egyes családok eltérő álláspontot képviselhetnek politikai, vallási, etikai és morális kérdésekben, illetve a családi értékek területén. Tisztázzuk a családunk főbb értékeit, de ismerjük el és tiszteljük más családok jogát arra, hogy saját nézeteik legyenek.

• A család értékrendje és hite jó iránymutató ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához. Ha szülőtársunkkal már a kapcsolat elején egyeztettük ezeket, az sokat segít. Ha biztosak vagyunk a saját értékeinkben és hitünkben, összhangban a partnerünkkel, akkor a gyermekünk is biztonságban fogja érezni magát.

• Bizonyos témákról nem szívesen beszélgetnek a gyerekek. Előfordulhat, hogy szeretnénk megbeszélni vele valamit, de sejtjük, hogy kínosan érezné magát a téma miatt, és vagy ő, vagy mi kerüljük a beszélgetést. Először csak jelezzük, hogy beszélnünk kell. Kérdezzük meg, lenne-e kedve hozzá most. Ha szorong tőle, adjunk neki időt, hogy megnyugodjon, különben nehezére esik majd, hogy kifejezze magát, vagy meghallja, amit mondani akarunk neki. Ugyanakkor tegyük egyértelművé, hogy mindenképpen sort kell keríteni a beszélgetésre. Fogalmazhatunk például így: „Beszélnünk kell, de látom, hogy zaklatott vagy. Beszéljünk kicsit később, amikor készen állsz rá.”

A fenti cikk A Montessori-szemlélet a mindennapokban című könyv szerkesztett részlete.

Miért hagyjuk, hogy a gyermekünk megtapasztalja tettei és döntései természetes következményeit? Miért inkább a szándékot és az erőfeszítéseket ismerjük el az automatikus dicséret helyett? Hogyan kezelhetjük megnyugtató módon a testvérek közötti konfliktusokat? Gyakorlati útmutató önálló, kreatív és boldog gyerekek neveléséhez. A könyvet megrendelheti kedvezménnyel itt.