Mivel Grönland a világ legnagyobb szigete, nehéz nem észrevenni a világtérképen: nagy, fehér, és angol nevével (Greenland, azaz ’zöld föld’) ellentétben egyáltalán nem zöld. A Kalaallit Nunaat (az őslakos inuitok nyelvén „a nép földje”) néven is ismert sziget az Észak-atlanti-óceánban található, és átnyúlik a Jeges-tengerbe. A sziget nagy része az északi sarkkörön túl fekszik.
Grönland nagyjából 26 km-re található Kanadától. Jó ideje az egyetlen területi vita, amely északi sarkkörön túli földre vonatkozott, Kanada és Dánia között folyt (a Hans-szigetért). 1973 és 2022 között a két ország civódott a kietlen szikladarabért, amely a kanadai Ellesmere-sziget és Grönland között helyezkedik el. A „csatározást” whiskey-háború néven ismerik, mert a két fél rendszeresen egy-egy üveg whiskey-t cserélt a sziget közepén.
A háborús felek 1973-ban (amikor az ENSZ még valóban működött) megállapodást kötöttek: lényegében húztak egy vonalat a szikla közepén, és megegyeztek abban, hogy mielőbb rendezik a kérdést – ami azonban egyik ország számára sem volt sürgető. Majdnem 50 évvel és számos üveg whiskey-vel később 2022-ben végül aláírták a megállapodást. A Hans-szigetet egyenlően megosztották Kanada és Grönland között. A tárgyalásokat és a megállapodás kidolgozását Dánia vezette, tekintettel Grönland politikai értelemben vett félautonóm jellegére.
Grönlandot a száműzött viking, Vörös Erik fedezte fel 984 körül, és az 1400-as évekig ez volt a vikingek legtávolabbi előőrse. 400 év után azonban a teljes kolónia eltűnt Grönlandról.
Grönland és a külvilág között csak 1721-ben létesült állandó kapcsolat, amikor Hans Egede evangélikus lelkész a szigetre érkezett. A jó Hans az óészakiakat jött megtéríteni, csak már sehol nem találta őket, így aztán a helyi inuit közösség részesült az evangélikus egyház tanaiból.
Hans Egede leírásain alapuló 1747-es térkép Grönlandról
Wikimedia Commons
Összetett kapcsolat Dániával
Napjainkban Grönland lakosainak 90 százaléka inuit, és sokan ma is gyakorló evangélikusok. Hans tehát elvitte az igét Grönlandra, érkezését pedig egyben a dán gyarmatosítás kezdetének is tekintik. A sziget 1953-ig dán gyarmat is maradt, 1979-ben azonban belső autonómiát kapott, 2009-ben pedig kibővített autonómiát.
Grönland parlamentáris demokrácia, amely dán uralom alatt áll, és a Dán Királyság része. A grönlandi parlament (Inatsisartut) részleges autonómiát gyakorol, a külügyek és a védelmi ügyek vonatkozásában azonban továbbra is Dánia irányít. Az államfő a mindenkori dán uralkodó, a miniszterelnök pedig a grönlandi népet képviseli – mind az 57 ezer embert.
Grönland Dánia önkormányzási joggal rendelkező, tengerentúli közigazgatási egysége. Fontos megértenünk a két ország közötti összetett kapcsolatot. Ha bármilyen szempontból Grönland „birtoklásáról” akarunk beszélni, számos tényezőt kell alaposan ismernünk.
Majdnem két évtizede a grönlandiak kifejezték azt a szándékukat, hogy egyszer és mindenkorra kikerüljenek a dán uralom alól. 2008-ban népszavazás erősítette meg, hogy Grönland tovább növelje autonómiáját a Dán Királysággal szemben. Ennek azonban lassan és fokozatosan kell történnie, amíg a folyamat során Nuuk egyre nagyobb mértékű irányítást és felelősséget szerez saját ügyei felett.
Grönlandi táj
AFP / NurPhoto / Ulrik Pedersen
Ásványkincsekben gazdag vidék
A CIA World Factbook című kiadvány alapján a sziget ásványkincsekben gazdag. A jég alatt kiterjedt szén- és szénhidrogén-lelőhelyek (kőolaj és földgáz) találhatók. Az olyan kulcsfontosságú ásványok, mint az ólom, a cink, a platina, a tantalit és az urán, világszerte érdeklődést keltettek Grönland iránt. Grönland part menti vizeinek élővilága – azaz annak halászata – régóta kiemelt jelentőségű, különösen annak fényében, hogy a világ élelmiszer-ellátása egyre inkább veszélybe kerül.
Félrevezető lenne azonban azt mondanunk, hogy Grönland új szereplő a természeti erőforrásokért folyó nemzetközi versenyben.
A sziget ásványkincseinek felkutatása és kiaknázása hosszú ideje zajlik. Dán vállalatok már az 1930-as években engedélyt szereztek az akkoriban világszerte nagyon keresett kriolit bányászatára. A kriolit oldószerként kulcsszerepet játszik az alumíniumgyártás folyamatának olvasztási szakaszában (és a tűzijáték is ettől lesz sárga). Abban az időszakban azonban – a világháború közeledtével és azalatt – főleg a repülőgépgyártásban használták. 1943-ban megnyitotta kapuit a Grønnedal amerikai haditengerészeti bázis, ez közvetlenül Grönland legnagyobb kriolitbányája mellett található.
Fiatal lakosság
Demográfiai szempontból Grönland lakossága fiatal, 40 százalékuk 30 év alatti, a populáció növekedése azonban stagnál.
Nem mindig volt így: az 1960-as években itt volt az egyik legmagasabb a születésszám az egész világon, egészen addig, amíg a dán kormány elő nem írta a kötelező fogamzásgátlást. A hivatalos indoklás szerint az intézkedés célja a rohamosan növekvő születésszám visszafogása volt, hogy ezzel csökkentsék Dánia szociális és egészségügyi kiadásait. Becslések szerint az 1970-es évek végéig a dán kormány kezdeményezésére a fogamzóképes korú grönlandi nők és lányok csaknem felét látták el méhen belüli fogamzásgátló eszközzel.
2022-ben Dánia és Grönland kormányzata hivatalos vizsgálatot indított a program ügyében, miután 143 grönlandi nő beperelte a dán kormányt. A grönlandi belpolitika szereplői sem hagyták szó nélkül a dolgot.
Foglaljuk el Grönlandot!
HVG Könyvek
A jégtakaró olvadása még vonzóbbá teszi
A természeti környezet Grönlandon is változóban van. A szárazföld 80 százalékát jég borítja, ez a jégréteg azonban olvad. A NASA mérései alapján 2002 és 2023 között Grönlandról évente 270 milliárd tonna jég tűnt el, túlnyomórészt a sziget legnépesebb nyugati részéről. A klímaváltozás hatásainak megítélése persze nézőpont kérdése.
A grönlandi jégtakaró olvadása súlyos zavarokat okozott a helyi közösségek életében: nehezebb elérni a vadászterületeket, a halrajok elvándorolnak, a kiolvadó permafroszt pedig a sziget meglévő infrastruktúráját veszélyezteti. A jégtakaró olvadása ugyanakkor megkönnyíti a kulcsfontosságú ásványkincsek kutatását, feltárását és kitermelését. Ez óriási érdeklődést keltett Grönland iránt.
Még egy utolsó megjegyzés Grönland elhelyezkedéséről – kifejezetten laposföld-hívő olvasóknak. Igen, Grönland a világ legnagyobb szigete, a térképek azonban torzítanak valódi méretével kapcsolatban. Ez jórészt egy 1500-as években élt flamand térképész, Gerardus Mercator hibája. Grönland valójában nem akkora, mint Afrika. Inkább majdnem négyszer akkora, mint Franciaország, vagy nagyjából akkora, mint Nyugat-Ausztrália.
A fenti cikk Elizabeth Buchanan ausztrál geopolitikai szakértő Foglaljuk el Grönlandot! című könyvének szerkesztett részlete. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
