A múlt század elején pesszimista társadalomfilozófusok és nagyotmondó hasbeszélők egyaránt a sárga veszedelemmel riogatták a művelt Európát. Vették az adást nálunk is, ahol még eleven emléke volt a minapi tatárjárásnak (sárga – sárga alapon). Ám az értelmiség azzal áltatta magát: Kína rest, alszik, óriás bár, de lomha, Japán meg a barátunk, még tán rokonunk is. És a Tenno aligha utóda Batu kánnak.

Békésen fog történni minden. Nincs puskalövés, nyílvessző, hadak útja. Ha az egymilliárd háromszázmillió kínai eljut oda, hogy minden család autóba ülhet, mondjuk hármasával (ez valamivel kevesebb, mint félmilliárd autó), és egyszerre elfordítják a slusszkulcsot – az maga lesz a vég. Az ózonréteg átlyukad, a benzinkutak kiszáradnak (ha addig nem), a hagyományos „rend” összeomlik.

Túlvan-e ez a lehetőség a látóhatárunkon? Vonogathatjuk-e a vállunkat, mint eleink a huszadik század fordulóján? A Goldman Sachs elemzői szerint Kína gazdasága 2008-ban hagyja le Németországét, 2015-ben Japánét, 2039-ben az USA-ét.

Ehhez most teremtik meg a feltételeket. Nem gőzerővel, hanem a modern technika és tudomány minden eszközével. A kínaiak rájöttek, hogy „nem tankokkal és rakétákkal, mint egykor a Szovjetunió, nem is autókkal és tranzisztoros rádiókkal, mint egykor Japán, hanem olcsó és jól képzett munkaerővel vehetik fel a versenyt az Egyesült Államokkal” – mutat rá egy német publicista a Die Zeitben. A kínai elitegyetemek (már léteznek!) mintaképe a Harvard, az Amerikából haza-, visszatelepülő fiatal értelmiségiek ingyen repülőjegyet, induló támogatást és korszerű kutatási lehetőségeket kapnak. És mert már szabad az utazás, időről időre vissza is térhetnek az amerikai campusokba továbbképződni. És a tudást hazahozni.

A sikeres kutatókból, akadémikusokból (!) gyakran sikeres vállalkozók lesznek, már nem ritka a kínai milliárdos. A globális termelés és globális piac két óriása a két volt rivális, Kína és India lehet. Nem kizárt, hogy bizonyos szabványokat (például a DVD-ket követőket) a jövőben már nem Amerika vagy Európa határozza meg, hanem a távol-keleti mamutok. Ami a hatalomátvételnek látványos jele lesz.

Olaj, gabona, acél, édesvíz – a jövő nagy szükségletei Kína számára. De honnan?

- Erdélyi S. Gábor

Sokat támadott cég tér vissza a kispesti menzapályázaton

Sokat támadott cég tér vissza a kispesti menzapályázaton

Villamossal keresték egy kissrác elveszett szüleit – videó

Villamossal keresték egy kissrác elveszett szüleit – videó

Amikor a filmesek nem rettennek vissza a politikától

Amikor a filmesek nem rettennek vissza a politikától

Novák Katalin szerint Rácz Zsófia látja a mindennapi problémákat

Novák Katalin szerint Rácz Zsófia látja a mindennapi problémákat

Maximális haszon a minihálózatokból – 400 millió ember juthat áramhoz

Maximális haszon a minihálózatokból – 400 millió ember juthat áramhoz

Csak egyszer mos fogat naponta? Lehet, hogy van egy szívtelenül rossz hírünk

Csak egyszer mos fogat naponta? Lehet, hogy van egy szívtelenül rossz hírünk