A múlt évre 88 ezerre zuhant az országos tranzakciószám, amelyből 24 ezer esett a fővárosra. Annak meghatározására, hogy melyik kerület mekkora ingatlanforgalmat produkál, arra a legegyszerűbb számítás az adott kerületben található ingatlanok számán és az ott létrejött adás-vételek darabszámán alapul.Öt évvel ezelőtt országosan 190 ezer tranzakció zajlott, ebből 60 ezer jutott Budapestre – áll a Duna House elemzésében. Idén például a VI., a VII. és a VIII. kerületek nagyjából minden tízedik lakása új gazdára talált, míg a szomszédos V. kerületben ez csak 33-ból egyre igaz. A belvárosban ekkor már nem cserél gazdát minden tízedik lakás, hanem csak 25-ből egy, és a dél-pesti kerületekben is minden századik ingatlan talál új tulajdonosra.

A fenti egyszerű számítást a 2011-es adatokra is elvégezve a sorrendben nagy változást nem tapasztalható, de látható a forgalombeli óriási különbség. A két adatsor összehasonlításaával rangsorba lehet állítani a kerületeket a korábbi forgalmukhoz képest történt piacvesztésük szerint. Ekkor kiderül, hogy az amúgy lakásállományához mérten kis százalékban tulajdonost cserélő 5. kerület esetében történt a legkisebb változás, hiszen a 2007-es forgalmának 57 százalékát bonyolította 2011-ben is, míg a legnagyobb vesztes XVII. kerület a korábbinak csupán 23 százalékra volt képes.

A korábbi forgalmának legnagyobb arányú veszteségét a pesti külső kerületek és a főváros déli szektora szenvedte el. A belső kerületek és Buda legnagyobb része azonban közel a fele forgalmát tudja még most is a korábbinak, ami ugyan így is drámainak hangzik, mégis másfél-kétszerese az igazi vesztes kerületekénél.