Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A 75 darab nagyméretű tablón kilenc ország - Magyarország, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Ukrajna - negyven zsinagógáját mutatja be mintegy négyszáz fotón keresztül Klein Rudolf építészettörténész, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának professzora.
A képek kétharmadát a Terc Kiadónál 2011-ben megjelent, Zsinagógák Magyarországon 1782-1918 című könyvéből válogatta. Másfél évvel ezelőtt Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke vetette fel a tárlat ötletét, és ezt támogatta a Magyar Építőművészek Szövetsége. Így készült el az anyag és került elsőként Kassára, az Európa Kulturális Fővárosa 2013 program részeként.
II. József idején lendült fel a templomépítés
A kiállítás középpontjában a zsinagóga áll, amely a zsidó szellemi és közösségi élet alapja. A templomépítés II. József 1781-ben hozott türelmi rendelete után lendült fel, mert a toleranciatörvény lehetővé tette a szabad vallásgyakorlást a különböző felekezeteknek, így rendeződött a mintegy 83 ezer magyarországi zsidó helyzete is.
A zsinagógaépítészetben tiszta stílus nincs - mondta az építészettörténész. Hozzáfűzte: a templom olyan, amilyen a környezete, beleértve a zsidó hagyományokat, így alakult ki a vegyes építészeti stílusú zsinagóga Kelet-Közép-Európában. Ezt a régiót a barokk, a klasszicista, a romantikus, az eklektikus és kisebb mértékben a szecessziós stílusú zsinagógaépítészet jellemzi.
Ötszáz zsinagógából mindössze három épült szecessziós stílusban, az egyik a szabadkai, amely 1902-ben készült és ma is jó állapotú, a kunszentmártoni 1912-ből és a marcali 1906-ból, amelyet a múlt rendszerben lebontottak. Arra a kérdésre, hogy miért nem épült több templom ebben a stílusban, Klein Rudolf azt mondta, a konzervatív rabbik nem szerették, "dafke" stílusnak tartották a szecessziót.
Kifejtette, hogy a kiállítás célja elsősorban a figyelemfelhívás. Arra, hogy vannak romló állagú zsinagógák, és ez értékesebb örökség, mint sokan gondolnák. Példaként említette, hogy létezik egy szép barokk zsinagóga Bonyhádon és egy klasszicista Kőszegen, a budai Várban pedig találtak egy középkori zsinagógát, amelyet még fel sem tártak.
A zsinagógaépítészeti kiállításra - amely szeptember 10-ig látható - magyar nyelvű katalógus jelenik meg.
