Akár 30-40 milliárd forintot is beáldozna a kormány a költségvetés bevételeiből az új lakások építésének elősegítésére - írja a VS.hu. A héten a kormány elé kerülhet az az átfogó lakásprogram, amelyről már korábbi részletek is kiszivárogtak, például kedvezményes áron lehetne állami lakásterveket vásárolni, amelyek engedélyeztetése is olcsóbb és egyszerűbb lehet - bár Kádár-kockák felélesztése az építészektől rengeteg jövedelmet venne el.

A teljes csomagot a Századvég készíti, a kormánydöntés végén kiderülhet, hogy 5 vagy 18 százalékra mérséklik-e az építőipar jelenleg 27 százalékos áfakulcsát. Az építési vállalkozók szerint az ingatlanfejlesztők egy kisebb áfacsökkentést teljesen benyelhetnek, így valós hatása nem lenne érzékelhető, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület  - Csányi Sándor, Demján Sándor és Futó Péter cégeivel - szintén az 5 százalék mellett érvelt.

Az IFK szerint idén még 3 ezer lakást sem építenek a vállalkozásaik, de országos tekintetben is tízezer alatt maradhat az új építésű lakások száma, aminek áfaértéke 30 milliárd forint alatt marad - amennyiben minden adót megfizet a szektor. Az ingatlanfejlesztők azt állítják, hogy készen állnak 5 ezer lakás építésére, és beindítják a beruházásokat a gazdasági környezet javulása esetén. Így jövőre 10 ezer, 2017-ben már 15 ezer, 2018-ban pedig akár 20 ezer lakás is épülhetne. A nagyobb számú építkezés kompenzálná az alasonyabb adót, valamint az ágazat 49 ezer ember számára adhatna munkát - bár kevés a szakember az országban.

Az építési vállalkozók szerint az építkezésknél csökkenhetne a négyzetméter ára, így megfelelő banki hitelezéssel a fiatalok inkább fizetnének egy új lakásért 70-80 ezer forint törlesztőrészletet, mintsem albérletre költenék el - ennek körülményei is meg kell teremteni. Az NGM a gazdaságot is a lakásprogrammal igyekeznek élénkíteni, nem csak az új építkezések, hanem a használt lakások felújításának ösztönzésével - a gazdasági növekedés lassulást mutat, és az építőipar súlya mindössze 4,6 százalék a gazdaságban. Nem segíti a helyzetet, hogy egyelőre nincs aktív uniós támogatás, ami a befektetéseket segítené.

Az Európai Bizottság ráadásul egyelőre hátráltatja a banki hitelezés felpörgetését - tiltott állami támogatást gyanít -, ugyanis az állam a hitelezést felpörgető bankok számára kedvezményeket és a bankadó csökkentését ígérte - ebbe a Quaestor-törvény keddi elkaszálása is beleszólhat. A bankok az idei évben összesen 256 milliárd állami támogatást adtak a lakosságnak, ami öt éves csúcsot jelent, jellemző a családi otthonteremtési támogatás, ami viszont méret és árkorlátozással jár a felhasználáskor.

A kormánynak az adhat mozgásteret, hogy az október végi adatok szerint idén 570 milliárd forinttal több folyt be a különböző adókból, mint 2014 első háromnegyed évében. A kormány szeretné elérni, hogy az energetikai felújításokat is finanszírozhassák uniós forrásból, a krmány szerint már csak ennek uniós engedélyére kell várni. A háztartások az építkezés egyharmadát kellene állják, a másik kétharmadot két kedvezményes hitellel válthatnák meg - ennek egyik fele kamatmentes, a másik 2 százalékos kamatozású hitel lenne. A kormny 240 milliárdot tervezett ennek fedezetére, de ez várhatóan alacsonyabb lesz.