Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Az elmúlt két év közösségi média tartalmait vizsgálták az Ynsight Research kutatói, hogy kiderüljön, miképp gondolkodnak a mai újépítésű lakások vásárlói, és honnan ered az építőipari vállalatokkal szembeni bizalmatlanság.
A vizsgált 36 ezer, 2016 és 2017 során megjelent bejegyzés 70 százaléka negatívan ítélkezik az újépítésű otthonokról – idézi az Építészfórum az Ynsight Research kutatását. A „közhangulatért” elsősorban a kivitelezők iránti bizalmatlanság, illetve a hazai szabályozási környezet tehető felelőssé.
Az újépítésű lakások megítélését Magyarországon érdekes kettősség jellemzi: bár a friss tulajdonosok a közösségi médiában előszeretettel hangsúlyozzák, hogy milyen előnyökkel jár egy új építésű lakás, az összkép mégis negatív. Az Ynsight szerint emögött komplex társadalmi és médiahasználati jelenségek húzódnak meg, mivel az online tér személytelenségében könnyebben terjednek a negatív vélemények, félinformációk és tévhitek.
A legtöbb negatív komment a csok értelmezési nehézségei, illetve feltételeinek változása, valamint az áfakedvezmény kapcsán fogalmazódott meg, de a kivitelezők szakértelmét és szándékait is gyakran övezik kételyek. 20116-ban a csok, 2017-ben pedig a közműcsatlakozások ingyenessé válása volt a top téma.
Az elemzés szerint a lakásvásárlásánál fontos tényező a fenntarthatóság, a rezsi, a jövőbeni megtérülés és a hosszútávú nyereség. A vásárlás legtöbbször a jelenlegi kiszámíthatatlanság miatti frusztráció, vagy az árak jogosságáról alkotott szubjektív vélekedések miatt marad el - azaz egy-két, az adott projekt túlárazottságáról szóló laikus komment is elriaszthat potenciális vevőket.
