A magyar jegybankárok négy év után először változtattak az alapkamat szintjén, 15 bázisponttal 0,75 százalékra csökkentették azt. Az MNB keddi döntésének azonban inkább hosszabb távon lehet lakáspiaci és lakáshitelpiaci hatása – derül ki az ingatlan.com és a money.hu közös, szerdai összefoglalójából.

“Amennyiben a bankközi kamatokba (BUBOR) beépül a 15 bázispontos kamatvágás, akkor elméletileg csökkenhetnének a változó kamatozású hitelek kamatai és törlesztőrészletei is” – mondta Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője. Ez azonban nem biztos, hogy megvalósul, mert a koronavírus-járvány negatív gazdasági utóhatásai hatásai miatt a bankok kockázata a korábbi időszakhoz képest növekedett, ami pedig beépül a hiteltörlesztőkbe is – tette hozzá Németh-Sinkó Judit.

A money.hu számításai szerint egy változó kamatozású, hathavi BUBOR-hoz kötött, 2018 júliusától törlesztett, és 15 éves futamidejű 10 millió forintos (példa)hitel esetében, ha a kamatcsökkentés egy az egyben megjelenne a hat hónapos BUBOR-kamatban,

akkor a következő időszakban 65 098 forintot kellene törleszteni havonta.

A példából kiindulva az érintett adósnak összesen 10,1 millió forintot kellene visszafizetnie a futamidő végéig, feltételezve, hogy a BUBOR a következő időszakban nem változik. A 15 éves futamidőre vetített teljes visszafizetendő összeg pedig meghaladná a 11,7 millió forintot.

“Lényeges, hogy a szóban forgó példahitel azon a feltételezésen alapul, hogy a kamatcsökkentés egy az egyben megjelenik a jövőbeni BUBOR-kamatokban, ami nem biztos, hogy bekövetkezik” – írták. Szerintük ugyanakkor kiszámíthatóbb és biztonságosabb a változó kamatozású konstrukciók helyett fix kamatozású lakáshiteleket választani,

ezeknél ugyanis akár 5, 10, 20 évig is változatlan maradhat a havonta törlesztendő összeg.

“Pusztán a kamatcsökkentés nincs közvetlen hatással a lakáspiaci keresletre és kínálatra, valamint az árakat sem befolyásolja számottevően” – fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az elmúlt időszakban már eddig is majdnem minden második lakásvásárlást hitelből finanszíroztak a vevők. A hivatalos jegybanki adatok szerint a lakóingatlan-adásvételek 46-47 százalékánál kaptak szerepet a lakáskölcsönök. Balogh szerint ez az arány várhatóan nem fog megugrani a következő időszakban az olcsóbb kamatok következtében. “Már csak azért sem, mert a koronavírus-járvány miatt kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzetben és az egyelőre bizonytalan kilátások miatt a háztartások eleve óvatosabban állnak a hitelfelvételhez”.

A mostani kilátások alapján az valószínűsíthető, hogy az eladósorba kerülő lakások ára a következő hónapokban országos szinten stagnálhat vagy csekély mértékben tovább mérséklődhet.