Ez Magyarország legmagasabb épülete!

Tízéves forma gyerek álmélkodik a Kopaszi-gát parkjának egyik fája alól. Épp olyan lelkesedéssel nézi az épületet (amely pár kéményt és adótornyot leszámítva valóban az ország legmagasabb épülete lesz majd), ahogy 6-7 éve bámulhatta pár száz méterre innen a mozdonyokat, és ahogy akkor azt tanulta meg, hogy az éppen milyen típus, most megint az apját hallgatja, aki elmondja neki, hogy ez egy irodaház lesz, amit a Mol épít.

Látkép a parkból

Juhász István András

A kisfiút láthatóan jobban izgatják a magasba nyúló óriásdaruk, mint bármilyen más információ az épület esztétikumáról, vagy az építkezést körülvevő vitáról (apuka szerencsére nem is fárasztja ezzel) – nekem meg az jár a fejemben, hogy talán erre gondol a magyar multi vezetése, amikor arról beszél, az épület a jövő generációnak épül? Meg az, hogy mennyire furcsa is, ahogy az annak idején meglepően modern módon rendbetett Kopaszi-gát mellett mára az üres telek helyett egy komplett lakónegyed nőtt ki a földből, ahol a Mol Campus igazából csak egy a sok üveg-acél monstrum között, és hogy vajon agyonnyomja-e a gát hangulatát a Buda-Part névre keresztelt ingatlanegyüttes. Meg hogy akkor igazuk van-e azoknak, akik szerint tönkreteszi a budapesti panorámát egy magasépület.

Szomszédok

Juhász István András

Igen, ilyen amikor a múlt – na jó, a jelen – generációja közelíti meg a Mol Campust, történetesen azért, mert bokrétaünnepet tartanak: elérte a végleges magasságát, a 120 méteres tető fölött még magasodó épületekkel együtt 140 méterre ért fel. Ez pont egy méterrel van a Gellért-hegy a Dunához képest mért magassága felett, és 44 méterrel haladja meg azt a magasságot, ami a fővárosban korábban elfogadott volt. De nem is a magasság számít sokak szemében megbocsáthatatlan véteknek, hanem az, hogy a homogén budapesti városképből kilóg az épület. Vagyis belóg abba.

Tényleg belerondít a panorámába a Mol toronyháza?

Fotósunk másfél napig járta Budapestet, hogy megnézze: valóban zavaróan belelóg-e a látképbe a Mol-csoport 120 méteres székháza. Bár az épület Európa felhőkarcolóitól elmarad, már félig kész állapotban is a főváros legmagasabb épületének számít. Építészeti csúcsteljesítményként vagy a történelmi Budapest látványát eltorzító szégyenfoltként tekintünk majd rá?

Az épület megítélésének persze az sem tett jót, hogy építésébe a politikának is sikerült beleszólnia – még belegondolni is rossz, mi lett volna, ha engedélyeztetését az ellenzéki városvezetés idején indították volna el, így viszont megmaradt egy többé-kevéssé emlékezetes fideszes belharcnak. Hogy mi döntötte el az akkori vitát? Szép lenne azt gondolni, hogy a döntéshozók ránéztek a Mol mostani központjára, amely jó eséllyel már akkor is elavultnak tűnt, amikor a szemben lévő Schönherz kollégium volt a magasépítés netovábbja, márpedig azóta elég sok víz lefolyt a Dunán.

Ratatics Péter a MOL-csoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese és a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója hozzáköti a cég szalagját a feldíszített fához

Juhász István András

Daruval emelték a legfelső szintre a feldíszített fát.

Juhász István András

Sokakat lenyűgözött a látványos mozzanat

Juhász István András

A legkorábban a 13. századi említésekből ismert hagyománya a bokrétaünnepnek a fizikai munkásokat és a kivitelezőt ünnepli meg

Juhász István András

A középkorból származó szokás jogi szerepet is játszott, egyfajta teljesítési igazolásként működött, de a bokrétaünnep egy nagyszerű lehetőség arra is, hogy megálljanak és ünnepeljenek egy pillanatra az építkezés egyik fontos mérföldkövénél, mint ahogyan itt is ezt teszi a fizikai munkások egy kis szűk csoportja

Juhász István András

Az ugrás nem csak a Mol számára nagy: az épületet a Finta Stúdióval tervező brit szupersztár, Norman Foster irodájának vezető tervezője, Nigel Dancey az építkezés bejelentésekor, 2017 októberében egyenesen arról beszélt lapunknak, hogy a modernitás már egyáltalán nem a korszerű fűtési rendszert vagy 21. századi dizájnt jelent. Az iroda funkciója változott meg, ahová a dolgozók nem kényszerből járnak be, hanem mert ott kellemes, vagy mert élvezik a kilátást, vagy mert a 40 fokos nyárban a légkondi jobban működik, mint a zümmögő ventilátor a dolgozószoba sarkában.

Nigel Dancey: Az első budapesti felhőkarcoló nem fogja zavarni a városképet

Akármilyen szép egy város, nem ragadhatunk meg a múltban - véli Nigel Dancey, a Foster + Partners vezető tervezője. A brit szakember annak kapcsán adott interjút a hvg.hu-nak, hogy irodája tervezi a főváros első, a Kopaszi-gátnál megvalósuló felhőkarcolóját.

Pedig akkor még a Covid előtt voltunk, azóta meg már arról beszélünk, szükség van-e egyáltalán irodákra. Nos, a Mol a jelek szerint úgy gondolja, igen, méghozzá egy olyanra, amelyik méltó lehet egy regionális multihoz.

Juhász István András

Juhász István András

Az extrém sísáncra emlékeztető épület két szárnyát (a torony és a pódium névre keresztelt ötemeletes „lapos” részt) összekötő ív még nem épült fel, de így is sok minden történt, amíg az építők májusban eljutottak a zárófödémig, júliusban pedig a 140 méterig. Ahogy Ritter Ádám, a Moratus Szerkezetépítő Kft. ügyvezetője az ünnepségen sorolja a Magyarországon még nem látott mérnöki teljesítmény dimenzióit: a 2018 novemberi alapkőletétel után bő egy évvel készült el a 2,2 méter vastag betonalap, amelybe 4 400 köbméter betont öntöttek be egyhuzamban (értsd: 42 óra alatt folyamatosan). A teljes épületben 63 ezer köbméter beton található, a feszített födém mérete 50 ezer négyzetméter, ebben 105 kilométernyi feszített pázmát húztak be. Bár a kezdetekkor még 2020-2021-es átadásról esett szó, ehhez képest most 62 százalékos a készültség, a Moratus vezetője azt mondja: sikerült tartaniuk a határidőt. Ehhez megint csak nálunk eddig nem alkalmazott mérnöki bravúrokra volt szükség, például a szerkezet gerincét adó merevítő aknamag kúszózsalurendszeres építésére, ezzel – azt mondják – a kivitelezési időt közel a felére sikerült csökkenteni.

Díszfa jobbra az épület tetején

Juhász István András

Az építkezést egy több ütemben magasított, a végére 155 és egy 165 méter magasba nyúló, az épülethez is több ponton rögzített toronydaru és egy 120 méter magasra vivő külső felvonó segítette a munkát.

Juhász István András

Ez utóbbival (igen, az épületen kívül) jutunk fel mi is a tetőre. A kilátás pedig innen épp annyira varázslatos, ahogy Budapestet elképzeljük 120 méter magasból. Persze messze nem tűnik annyira homogénnek, mint amennyire az Erzsébetvárosból látni szeretnénk Budapestet, de ezzel nincs semmi baj, mégiscsak egy 21. századi nagyvárosban élünk, nem?

Stíluskavalkád

Juhász István András

A tetőteraszt egyébként nyitottnak tervezik: a 2022 őszére tervezett átadás után a közönség számára is szabadon látogatható lesz. Eljöhetnek így ide majd azok is, akik annyira utálják ezt az épületet, mint Guy de Maupassant az Eiffel-tornyot: a legenda szerint az írót annyira zavarta, hogy Párizsban akárhová ment, a 300 méter magas acéltorony kísértette, hogy rendszeresen annak éttermében időzött – ez volt az egyetlen pontja a fény városának, ahonnan nem látszott az építmény.

Juhász István András

Az egy másik kérdés, hogy a Mol Campus is ugyanúgy emblematikus épületévé válik-e Budapestnek, mint Párizsnak az Eiffel-torony. Ezt talán a kisfiú tudja majd megmondani.