Még mindig tart a koronavírus-járvány okozta építkezési láz, 13,3 százalékkal nőtt az építőipari termelés tavaly 2020-hoz képest. Bár a lakásépítések száma az első három negyedévben 1,7 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, a mesteremberek így is féléves várakozási listákkal dolgoztak, az év egészében pedig az építőipar termelői árai átlagosan 11,4 százalékkal emelkedtek a járvány első évéhez viszonyítva.

Dr. Alföldi György, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának docense szerint a koronavírus elsősorban a nyilvános és köztes területeken hagyhat maradandó nyomot, ahogy az emberek közötti területi közeledés is megváltozott. „Minden, amit eddig tanítottunk egy kicsit idézőjelbe került a járvány alatt. A fejlett városaink jelentős mértékben szolgáltatásokra épülnek ezek egy része elveszni, vagy jelentős mértékben átalakulni látszik.”

Az ingatlanosok érezték meg először a változást, mivel sok család költözéssel reagált a kialakult helyzetre. A központban lévő nagy lakóházakból felerősödött az elvándorlás és a szuburbanizáció, ezt jelzi az agglomerációs ingatlanok áremelkedése világszerte. Bár a tehetősebb, mobilisabb családok elhagyták a városokat, ez a magyar lakosság 40 százalékát nem érinti, nekik más lehetőség híján túlzsúfolt lakásaikban kell együtt élniük a változásokkal. A magyar lakáspiacon amúgy is lakásár alapján döntenek elsősorban a családok, és nem az igényeik szerint.

„Azt lehet látni, hogy a családok DIY (do it yourself, azaz csináld magad) módon álltak neki a belső terek átalakításának” – mondta Alföldi György a hvg.hu-nak. Mivel a járványnak még nincs vége, a lakástervezéssel kapcsolatban korai még kiértékelt hatásokról beszélni, és az sem biztos, melyik változás marad meg véglegesen az emberek életében. Az oktató szerint az egyetemista építészmérnök hallgatók továbbra is az alapvető tervezési elvekkel ismerkednek, ahogyan eddig, mert a mai építészeti és lakberendezési elvek már le tudják követni a változásokat drasztikus módosítások nélkül.

ANNETTE RIEDL / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

A Yale School of Architecture dékánja az Elle Decornak beszélt a praktikum térnyeréséről. Miközben az otthonokban már nem csak a család közös élettere, hanem az egyén magánszférájának megteremtése is fontos szerephez jut, ezt a kettőt kell ötvözni a lakásokban. A rengeteg videohívás miatt reneszánszukat élik a parafa falak (akusztikai képességeik miatt), és ablaküveg-fóliából is több fogy a képernyők csillogásának csökkentése érdekében.

Az egészség és biztonság is prioritás lett, ami az anyaghasználatban is érezhető a Forbes szerint. Már nemcsak arra figyelnek a vásárlók, hogy az otthon stílusába illeszkedjen a kiválasztott termék, hanem a könnyen tisztíthatóság és a mikrobákkal szembeni ellenállóság is fontos szempont a választásnál. Például a réz, sárgaréz és bronz természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkeznek, és ez a népszerűségükben is érezhető. Általában ajtókilincseknek vagy konyhaszekrény fogantyúknak választják őket, mivel vegyi sprayk vagy törlőkendők nélkül is pusztítják a baktériumokat. Emellett az okosotthonok is alkalmazkodtak az érintésmentességhez, felfutott az automatizált lámpák, mozgásérzékelős szappanadagolók és hangvezérlésű termékek piaca, hogy minél kevesebb dologhoz kelljen hozzáérni.

De nem csak a vírusvédelem és a praktikusság nyert teret az otthonokban. Népszerűek lettek a lágyabb anyagok, a világosabb színek és a természetes fény, hogy nyugodt légkört teremtsenek a kinti bizonytalanság és a bezártság ellensúlyozására. Ugyanakkor a spektrum másik végén a merész dizájn, például sötét falak és mintás tapéták futottak be, mert az élénk színek energetizálóak és inspirálhatják az emberek kreativitását.

A sok otthon töltött óra miatt jobb minőségű bútorokba fektetnek be a vásárlók, amelyek ellenállnak a nagy igénybevételnek és évekig kitartanak. Ez különösen igaz az otthoni irodákra, ahol korábban meglehetősen gyakoriak voltak az olcsó asztalok, most viszont már minőségi íróasztalokba, székekbe és tárolókba fektetnek be a fogyasztók. A bezártság miatt az asztalok használata is változott, míg régebben szívesen osztoztak egy munkaasztalon a családok dolgozó tagjai, ma már aki megteheti, két külön munkaszobában szeretné nézni a laptopját.

SINA SCHULDT / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

Évek óta népszerűek a nyitott elgondolású alaprajzok, de a járvány hatására a lakástulajdonosok hagyományosabb elrendezésre váltottak a privát szféra érdekében. Ahelyett, hogy az online iskola, a távmunka és a közös játék ugyanazon a helyen lenne, az emberek, ha megtehetik, bezárják az ajtókat, és minden funkciónak külön szobát biztosítanak. Ugyanakkor a kicsi lakásokban ehhez nincs elég hely, így maradnak a multifunkconális terek.

A karantén idején a szobák egynél több célt szolgálnak, a konyha például nem csak az étkezés, hanem sokszor a virtuális tanterem helyszíne is, ezért a lakástulajdonosok nagyobb konyhaszigeteket kérnek és több ülőalkalmatosságot. Emellett a szobáknak ma már könnyen átrendezhetőnek kell lenniük, ami megint csak növeli a moduláris és többfunkciós bútorok népszerűségét. A hosszas bezártság miatt az építészek a szabadtéri életvitelt is integrálják az új otthonokba: több tornácot és erkélyt építenek, a meglévő lakásokban pedig kreatív módokat keresnek a természet megjelenítésére.