szerző:
Tetszett a cikk?

A legoptimistább várakozásokat nem váltotta ugyan valóra a tavalyi magyar GDP-adat, de annál jobb lett, amiről az elmúlt néhány hétben már a kormány is beszélt. A 7,1 százalékos növekedés gyors visszapattanást mutat a válság után, még akkor is, ha a 2019 végi szintet csak 2,1 százalékkal haladja meg a gazdaságunk teljesítménye. A szolgáltató szektor jól teljesített az év végén is, az ipar pedig ugyan nem zárt jó évet, de 2020 annyira rémes volt, hogy ahhoz képest még ez is szép növekedést jelentett.

7,1 százalékkal nőtt a GDP 2021-ben – jelentette be a Központi Statisztikai Hivatal. Mióta 1995-ben elkezdték a mostani módszertan szerint számolni a gazdasági növekedést, soha nem mértek ekkora emelkedést, az eddigi rekord a 2018-as 5,4 százalék volt.

Persze a rettenetes 2020-as évhez képest természetes, hogy szép a növekedés. Összességében a 2019-es szintet most 2,1 százalékkal múlja felül a GDP.

Amikor lehetett már látni, hogy a járvány harmadik és negyedik hulláma nem állítja le úgy a gazdaságot, mint az első (és részben a második), az egyértelmű volt, hogy 2021-ben nagy növekedés lesz, és villámgyorsan visszapattan a gazdaság, a kérdés csak annyi volt, hogy pontosan mekkora. A kormány korábban beszélt 7 százalék fölötti számokról is, volt, amikor már 7,5 százalékot is jósolt, aztán amikor már világos lett, hogy az év végén az iparunk gyengélkedik, óvatosabbak lettek, Varga Mihály pénzügyminiszter az ősztől kezdve már 6,8 százalékos növekedést jósolt.

A gyereket nevelők személyi jövedelemadójának visszatérítését pedig eredetileg ahhoz a feltételhez kötötte a kormány, hogy 5,5 százalékos GDP-növekedést sikerül elérni, de az az első pillanatól kezdve világos volt, hogy ez biztonsági játék volt a részükről, totális összeomlásnak kellett volna bekövetkeznie az év utolsó hónapjaiban, hogy ez ne legyen meg – végül még az előtt utalták is a pénzt, hogy a KSH kiadta volna az adatot.

Erős volt az év vége is 2020-hoz képest

Negyedéves bontásban, a szezonálisan és naptári hatással kiigazított számok szerint a következőképp nézett ki az év:

Január és március között 1,3 százalékkal visszaesett a GDP, ami nem is csoda, 2020 első három hónapjának csak a legutolsó három hetében volt itt a járvány, és csak március végétől, abban a negyedévben pár napig voltak korlátozások, 2021-ben viszont az első három hónapban végig voltak kisebb-nagyobb szigorítások.

Áprilistól júniusig minden idők legnagyobb növekedését mérték, 17,7 százalékosat. Itt fontos volt a bázishatás, hiszen egy évvel korábban gyakorlatilag földbe állt a gazdaságunk, ahhoz képest majdhogynem bármi növekedésnek számított volna. Idén ugyanebben a három hónapban fokozatosan elengedték a járványügyi szigort.

Július és szeptember között 6,5 százalékos volt a növekedés. 2020-ban akkor már javában kezdett magához térni a gazdaság, 2021-ben pedig úgy ment minden, mint egy átlagos évben, járvány nélküli időszakban.

Októbertől decemberig pedig 7,1 százalékos volt a növekedés. Egy éve olyankor a kormány minden erővel próbálta elkerülni, hogy a második hullám miatt komoly lezárás jöjjön, némi szigorra így is szükség volt. 2021-ben a negyedik hullámon már úgy mentünk át, hogy az a gazdaságra nem nagyon hatott.

A visszapattanás folyamatos volt, de aggasztó jeleket azért láttunk: azóta, hogy a 2020-as harmadik negyedévben az előző negyedévihez képest 11,4 százalékos növekedéssel elindultunk a jó irányba, 2020 végén 1,8, majd 2021 január-márciusában 1,5, utána április-júniusban 2 százalékos növekedést láttunk az előző negyedévhez viszonyítva, július-szeptemberben viszont lassult a növekedés üteme, 0,7 százalékosra. Ehhez képest az október-december meglepően jó időszak lett, 2,1 százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye az előző negyedévesnél.

Így jött ki a szép szám

Azt, hogy pontosan miként állt össze a GDP-adat, hagyományosan csak egy kicsit később, idén március 2-án fogja közzétenni a KSH. Egyelőre annyit írtak a statisztikusok, hogy a növekedést leginkább a piaci szolgáltatások húzták. Az eddigi számokból nagyjából láthatjuk, mi történt:

Az ipari termelés 9,6 százalékkal nőtt, de a 2019-eshez képest csak 3 százalékkal. Amilyen jól indult az év ilyen szempontból – a gyors talpraállást főleg annak köszönhettük a tavasszal, hogy a gyárakban már zavartalanul folyt a munka -, annyira gyenge lett az ipar az év végére. Ezt főleg a globális chiphiány, valamint az áruszállítás világszintű akadozása okozta, az autógyárakban sorozatosak lettek a leállások és az egyműszakos munkarendre áttérések. A nagy növekedés oka az, hogy 2020 rémes év volt, most pedig az akkorihoz hasonló egyszeri bezuhanást nem láttunk, de 2020 ősze óta nem tud érdemben előrelépni az iparunk.

Abban lehetett bízni, hogy ha már az ipar gyengélkedik az év végén, a kereskedelem segít felpörgetni a gazdaság teljesítményét. Ez így is történt: a kiskereskedelmi forgalom 3,5 százalékkal nőtt 2021 egészében. Az élelmiszerüzletekben csak 2,2 százalékos volt a növekedés, hiszen ott nem volt komoly bázishatás – enni a járvány alatt is kellett -, a nem ételt árusító boltok forgalmának 4,9 százalékos növekedése viszont a szektor magára találását jelezte. Szintén 4,9 százalékkal nőtt a benzinkutak forgalma: az elszálló árak ellenére is sokkal több üzemanyag fogyott, ahogy egyre többen kezdtek el újra a munkahelyükre bejárni és a szabadidejükben is utazni.

A beruházásokról még csak az első három negyedéves adatot ismerjük, abban az időszakban 8,5 százalékos volt a növekedés 2020 január-szeptemberéhez képest.

A mezőgazdaság kibocsátásának értéke 13 százalékkal nőtt. Ez azért felemás adat: a termelés csökkent 2,3 százalékkal, de az árak úgy kilőttek – 16 százalékkal nőttek -, hogy az összérték jóval nagyobb lett, mint 2020-ban.

A külkereskedelmi többletünk, vagyis a külföldön eladott magyar áruk és az ide behozott külföldi termékek értékének különbsége 2,39 millió euró volt, forintba átszámítva 863 milliárd. Ez kevesebb, mint a fele a 2020-asnak, egy év alatt 3,22 millió euróval csökkent a többlet. Felpörgött a külkereskedelem, az export 13,7, az import 17,7 százalékkal volt több, mint egy éve.

Az építőipar 13,3 százalékkal nőtt. A lakásépítések számáról pedig az első három negyedévi adat készült el eddig, akkor 1,7 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.

A turizmus ugyan a közelében sem volt annak, hogy magára találjon - külföldi turista harmadannyi sem érkezett, mint 2019-ben, a magyar vendégéjszakák száma pedig kétharmada a járvány előttinek -, 2020 annyira rossz év volt, hogy ahhoz képest kétszámjegyű a növekedés. A vendégéjszakák száma 11, a szálláshelyek bevétele 24 százalékkal nőtt. Ez nagyon gyenge eredmény, a szektor problémái óriásiak, de százalékban mérve látványos a növekedés.

Azt megtippelni is nehéz, mi jöhet ez után. A járvány a gazdaságot már alig befolyásolja, a korlátozások legfeljebb olyanok maradtak, mint hogy maszkot kell néhány helyen hordani, és védettségi igazolványra is szükség van itt-ott, de ebbe a gazdaság nem remeg bele. Az már érdekesebb kérdés, hogy a külföldi turisták mikor térnek vissza, ez nem csak a turizmust, hanem a kereskedelmet is pörgetné - egyelőre nem indultak meg tömegesen Magyarország felé. A kormány mostani, soha nem látott nagyságrendű pénzszórásával alaposan meg lehet tolni a lakossági költéseket, sokkal több pénz pörgetheti a gazdaságot. Eközben viszont magas az infláció, aminek a lefele tartó pályáját lassíthatja a kormányzati osztogatás, és teljesen bizonytalan, mikor tér magához az ipar világszinten a logisztika, valamint a chiphiány okozta sokkból.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Sztojcsev Iván Vállalkozás

Egy helyben jár a magyar ipar 2020 ősze óta, annyira lehúzza az autógyártás

9,6 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés 2021-ben a 2020-asnál, de a nagy növekedést szinte egyedül az magyarázza, hogy ezúttal nem volt olyan zuhanás, mint 2020 tavaszán. Az is jól látszik a számokon, hogy az ipar jelentős része magához tért mostanra, a járműipar azonban annyira rosszul teljesít, hogy az csúnyán lehúzza az átlagot, így összességében 2020 szeptembere óta gyakorlatilag stagnál a termelés szintje.

Sztojcsev Iván Gazdaság

A látszat csal: nem a terasznyitás rántotta ki a gazdaságot a gödörből

Düböröghet a populizmus, ha a járványhelyzet és a gazdaság statisztikáit egymás mellé tesszük. Nagyon egyszerű lenne egymondatos válaszokat találni arra, hogy mi történt az elmúlt hónapokban, pedig kimondottan érdekes az összkép akkor is, ha részleteire bontjuk, mi okozza a váratlanul nagy gazdasági növekedést.