Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Magyarországon 2021 utolsó negyedévében az új és használt lakások összességében 19,5 százalékkal drágultak, hasonlóan magas áremelkedésre pedig utoljára a járvány előtt, 2019 második negyedévében volt példa – állapították meg az ingatlan.com szakértői. Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője azt mondta, hogy „az úgynevezett összetételhatás alapján az alacsonyabb lakásárakkal rendelkező településeken található lakóingatlanok áremelkedése volt a drágulás motorja. Ez lényegében kézenfekvő folyamat, a drágább területekről az olcsóbbak felé mozdultak el a vásárlók”.
Balogh hozzátette, hogy az Eurostat legújabb, a múlt év utolsó negyedévére vonatkozó adatai szerint az EU-ban Magyarországon nőttek a lakásárak a legnagyobb mértékben az elmúlt 7 évben. A tavalyi utolsó negyedévben itthon átlagosan 2,1-szeres árat kellett fizetni a lakásokért 2015-höz képest, a második helyen pedig Csehország áll kétszeres árnövekedéssel. A dobogó harmadik fokán Luxemburg áll, ahol 1,8-szor annyit kellett fizetni az eladó ingatlanokért mint 2015-ben.
Az elemzők szerint átalakuláson megy keresztül a lakáspiac, erre utal az is, hogy 2022-ben jelentősen csökkent a kereslet az eladó lakások iránt, ami pedig elsősorban az infláció miatt emelkedő kamatkörnyezettel, vagyis a lakáshitelek drágulásával magyarázható.
Elválhat egymástól az új és használt lakások piaca, az új lakásoknál ugyanis olyan keresletfüggetlen külső tényezők, mint a munkaerőhiány és az építőanyag-drágulás fűtik az áremelkedést. Az újlakás-piacon tehát nem az áremelkedés mértéke lesz a kérdés, hanem az, hogy hajlandóak lesznek-e a vevők megvásárolni ezeken a mindenkor aktuális árszinteken a lakásokat. Ha nem lesz elégséges a kereslet, akkor a beruházók inkább meg sem építik ezeket az ingatlanokat.
