A kormány jóindulatán múlik a főváros működőképessége

Az elmúlt két évben nagyságrendileg 100 milliárd forint párolgott el Budapestről, nem kis részben a kormány koronavírus-járványra hozott intézkedései miatt. Az utóbbi hetekben több fővárosi vezető is megkongatta a vészharangot a tarthatatlanná váló helyzet miatt, leggyakrabban egy 30 milliárd forintos működési hitel szükségességét emlegetve. Ha két hónapnál régebbi beszállítói tartozása van az önkormányzatnak, elindul egy eljárás, aminek a vége így is, úgy is az, hogy az államnak kell megoldania a helyzetet. „Érdemes volna megspórolni ezeket a köröket” – mondja erről a HVG-nek Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes.

Az alapfeladatokon viszont már tényleg nem nagyon lehet spórolni, például a tömegközlekedésnek működnie kell, „az embereket el kell vinni munkába, különben mi lesz a magyar GDP 36 százalékával?” – fakad ki Kiss Ambrus. De eszközpark híján egyéb önkormányzati cégek feladatait sem nagyon veheti át más szervezet, és leépítéssel sem számolnak Budapesten, így maradnak a karbantartások és beruházások, amelyeken pénzt lehet fogni. Ilyenek már most veszélyben vannak, felújítások csúszhatnak, ahogy a népligeti felüljáróé, ahol emiatt korlátozni kellett a buszforgalmat. „Már a Petőfi híd felújításának a tervezését kellene elkezdeni, folyamatosan kellene utakat felújítani. Csakhogy nem kiszámítható a főváros finanszírozási rendszere, a gazdasági válság és a kormányzati megszorítások is képesek azt rángatni” – foglalja össze Kiss. Tüttő Kata főpolgármester-helyettes nem sokkal az országgyűlési választás előtt fejtette ki: a kormánynak sem érdeke, hogy Budapest működésképtelenné váljon, vagyis joggal lehet bízni valamiféle megállapodásban.

A cikk teljes terjedelmében az eheti HVG hetilap Itthon rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható.

hvg.hu